Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Takács Péter: Várak, kastélyok kúriák Szatmár megyében

leggátlástalanabb kalandora Ecseden kívül talán minden szatmári várat, várkastélyt, mezővárost, falut megrabolt, feldúlt. Hangos volt gonosztetteitől a Kárpát-medence és a magyar irodalom.

3 Szatmár vármegyében talán nem is volt olyan vár, amelyiket Ferdinánd vagy János Zsigmond számára el ne foglalt, s ki ne fosztott volna.

4 Az ecsedi várhoz kevés köze volt. Talán azért is szőtt az irodalmi képzelet annyi mesét a Báthoriak sasfészkéhez. Móricz a Tündérkert részévé, Makkai Sándor pedig a bujálkodó testvérszerelem vérfertőző mocsarává álmodta.

5 Az arisztokratáknak lakhelyet, a föld népének védelmet és a hadaktól való sanyargatást jelentő váraknak az irodalomtörténeti szerepük olykor túlnő valamikori hadászati jelentőségükön. Erdőd várkastélyának a kápolnája is jobban ismerszik Petőfi és Szendrey Júlia házassága okán, mint bástyáinak erősségéről. Több mint másfél évszázada a koltói kastély is híresebb Petőfi nászától, semmint az elárvult föld népének hadakkal és rablókkal szemben nyújtott segítségéről.

6 A Tisza, Szamos, Kraszna és a Túr mosta szatmári tájakon, mint a kuriális falvak -[NemesjBorzova, Mánd, Sonkád, Tyúkod, Uszka s mind a többiek - oly mértékben szaporodtak el a várak, a kastélyok és a kúriák, nemesi udvarházak is. A földesurak kúriái, úri lakai mellett az egytelkes, többnyire közbirtokos nemesek éppúgy az utókorra testálták házaikat, mint a szerelem vagy a számítás folytán a falusi közösségük peremére kapaszkodó agilisek, félnemesek.

7 A lakóházak - a kamrával, itt-ott az istállóval egybeépítve - „házvégi" „két szemükkel" -, az utcára néző két ablakkal, az épület elején a faoszlopos tornácra szolgáló ablakaikkal és ajtóikkal. A kuriális nemes portájának némelyikén ott romladozik még a régi csűr, a hátsó kert csendesebb zugában, a nagylombú fák alatt ma is ott a méhesnek a nyoma, ha csak egy kivénhedt, elnéptelenedett kaptár, vagy tapaszait hullató kas formájában is. Itt-ott a kút is árválkodik még az udvaron, ágassal vagy anélkül; vagy zöldre mázolt, zsindelytetejű, lécrácsos kalickából kinyúló szecskavágó kerékkel. Ez jelzi a rég elhunyt gazda hajdan megújult ízlését, s a vas árának tetemes csökkenését. Ha nem töpörödött és köszvényesedett mozdulatlanságba a ház mostani gazdája, a kettős ablak és az utcai kerítés közti virágos kert ma is dicsekszik minden tavasszal a természet csodáival. A hátsó kertben szilva- és almafák váltják egymást, mint hajdanán, csak 3 Lásd: Commedia Balassa Menyhárt áruitatásáról. Abrudbánya, 1569. Régi Magyar Költők Tára, VII. k. Bp., 1912. 261-292. 4 BOROVSZKY, 439^140.; PÁLFFY Géza: Kerületi és vidéki főkapitányok és főkapitány helyettesek Magyarországon a 16-17. században. Történelmi Szemle, 39. évf. 1997. 2. sz. 257-288. 5 MÓRICZ Zsigmond: Tündérkert. Bp., 1922. (a továbbiakban MÓRICZ, 1922.); MAKKAI Sándor: Ördögszekér. Kolozsvár, 1926. (a továbbiakban MAKKAI, 1926.) 6 SZIRMAY, 1810. 127. §.; BOROVSZKY, 61-63., 100-101., 195-219. 7 Olyan jobbágy férfit és leszármazottait neveztek agilisnek, aki nemes nőtt vett feleségül, s ezáltal a társadalmi mobilitás egy lépcsőfokával eltávolodott a jog nélküli, ország, megye, község és földesúr szolgálatára kötelezett jobbágyságtól.