Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Novák Veronika: A mátyusföldi települések történelmi pecsétjeiről

pecsétnyomón a rák és a hal elhelyezése fordított, de ábrázolásuk változatlan.

21 Alsószeli község egy része ugyancsak a két folyó által bezárt területen található. A falu legrégibb pecsétjével egy 1714-ből származó okiraton találkozunk.

22 A pecsétképben nádból font halfogó verse található, amelyet négy virág kísér. Az 1769-ből származó falupecsétben már csak a verse látható, fölötte A S (Alsó Szeli) kezdőbetűkkel. A 19. században felújított pecsétnyomó képe a korábbi verse formáját kopírozza, körirata ALSÓ SZELI KÖZSÉG PECSÉTJE és a pecsétkép oldalain A S betűk vannak. Tallós falu ugyancsak a már említett egykor szigetet képező területen feküdt. Pecsétjének legrégebbi lenyomatát egy 167l-es iratról ismerjük.

23 A pecsétképben egy csónakra keresztbe helyezett evező és kajmó található, amely fölött szívből kinövő rózsa van. A pecsétképben a P V T kezdőbetűk olvashatóak, aminek jelentése: Possessionis urbarialis Tallos lehet.

24 A falunak további pecsétjét 1791-ből ismerjük. A csónak fölé itt is evezőt és a kajmót helyeztek, de az ezek fölé helyezett szívből itt csak ág nő ki. Körirata POSSESSIO TALLOS 1791.

25 A 19. században használt falusi pecsétkép visszatért a korábbi ábrázoláshoz, de a csónak fölé fordított sorrendben helyezték a kajmót és az evezőt, és a szívből kinövő rózsának pedig nincsenek a pecsétképben szárai. A pecsét körirata magyar nyelvű: TALLOS KÖZSÉG PECSÉTJE.

26 Tallós szomszédságába találjuk Vezekényt, amelynek ugyancsak a vízzel összefüggő pecsétképe van. Legrégebbi előfordulását egy 1790-es községi levélről ismerjük, a pecsétképben barokk pajzsra helyezett csónakot és benne két 21 Uo., A Semptei Uradalom (a továbbiakban SU) iratai, 29. sz. doboz, a felújított pecsétnyomó PÁL, Tipáriumgyüjtemény, leltári sz. 2. 22 VRTEC, L.: Dőlné Saliby, Verejná správa 4/1995. 34. 2

3 NÓVÁK, 1972. 354. 24 Itt jegyezzük meg, hogy a korábbi szlovák szakirodalom a v betűt a villa szó, vagyis falu rövidítésének vélte. Tallós és a csaknem vele egyidöben kialakult Nádszeg történelmének behatóbb vizsgálata magyarázza a v betű urbarialis megfelelőjét. Tallós az Eszterházi család úrbéres falujának számított a 17. században. Nádszeg pecsétjébe feltüntették a szerződéses falu kifejezést, vagyis Tallós és Nádszeg esetében a pecsétben szereplő kezdőbetűk, illetve körirat a falu jogi állására is utal. 2

5 SZNA, SU, 24. sz. doboz 26 PÁL, Tipáriumgyüjtemény, leltári sz. 73.