Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Novák Veronika: A mátyusföldi települések történelmi pecsétjeiről

evezőst láthatunk. Minden bizonnyal ez a pecsét is már a 17. században keletkezett. Körirata magyar nyelvű: VEZEKIN HELYSIG.

27 A település ezt a pecsétképet használta a 19. században is. Vezekénytöl kissé északabbra fekszik Hidaskürt falu, e település pecsétjét 1769-ből ismerjük, a pecsétképben malomkerék látható, a köriratban pedig a falu elnevezése VÁMOS KÜRT alakban.

28 Annak ellenére, hogy a falu ilyen elnevezését sem a magyar sem a szlovák helynévszótárak nem ismerik, azt hogy Hidaskürt faluról van szó, a levél dátumában szereplő H. Kürt megjelölés bizonyítja. A falu további pecsétnyomója 1853-ban készült, ennek pecsétképében már két oroszlán tartja a malomkereket. Körirata: HIDASKÜRTH KÖBSÉG (!).

29 A már említett Dudvág és Kis Duna által bezárt terület déli részén fekszik Nádszeg falu, eredetileg Nagyszeg néven fordul elő. A település a 16. században jött létre, és a semptei várhoz tartozott. A falu legrégebbi pecsétjét egy 167l-es iraton találjuk.

30 A pecsétképben borját szoptató tehenet láthatunk, a köriratot a NF rövidítés helyettesíti (Nagyszeg Falva) A település további pecsétjét a 19. századból ismerjük. Ennek körirata: NÁDSZEGH ÖRÖKÖS SZERZŐDÉSI HELYSÉG PECSÉTJE.

31 A pecsét a településről nemcsak azt árulja el, hogy szerződés alapján adóztak földesuruknak, a semptei uradalomnak, de azt is, hogy főképp marhatenyésztéssel foglakoztak. Ugyancsak a semptei uradalom régi településének számít Felsőszeli. Pecsétképében templomot látunk, aminek külön érdekessége, hogy az 1686-ban előforduló pecséten a templomtorony tetején kakas van, míg a 18. század második felében használatos pecsétjében a templom tornyán keresztet találunk. A település a 19. században a pecsétképébe levő templomtoronyra ismét a kakast vésette. A pecsétkép ez esetben sejteti azt a tényt, amelyet a fennmaradt levéltári anyag is bizonyít, hogy komoly ellentétek voltak a katolikus és protestáns lakosok között a templom használatát illetően. Mátyusföld déli részén fekszik Negyed falu, amely a nyitrai püspökség birtoka volt. Legrégebbi pecsétjét egy 1779-es iraton találjuk. Mivel a pecsét nyolcoldalú alakzatú, 27 Uo., capsa 9, conv. 10, fol. 4. 28 Státny archív v Bratislave - pobocka Sal'a (Vágsellyei Fióklevéltár, a továbbiakban VFL), Somorja város iratai, 1790. 29 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL), Altenburger pecsétgyüjtemény, Pozsony megye, 142. sz. 30 NÓVÁK, 1972. 363.; SZNA, SU. úrbéri iratok, leltári sz. 98. 31 PÁL, Tipáriumgyűjtemény, leltári sz. 55.