Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Papp Klára: Egy családi levelezés a Csákyak erdélyi és partiumi szőlőbirtokairól

Az erdélyi ág birtokszerzésében szerepet játszó Berettyó menti Margitta még a Csáky család legelső adománybirtokai közé tartozott. A Várad visszavétele után, 1692-ben készült összeírás lakott mezővárosként vette számba, ahol a Csáky László uradalmába tartozó település 44 lakója 157 kapás szőlőbirtokkal rendelkezett.

11 1713-ban a Csáky István kolozsi főispán birtokában összeírt mezővárosban 115 lakosnál (köztük 15 nemesnél) 1762 cseber bort (tinnae vinii) jegyeztek fel a conscriptorok.

12 A bihari birtok, s különösen a szőlők gyakran szerepeltek a családi levelezésekben is. Tardy Ferenc megbízott, s Gálos Mihály margittai udvarbíró időről időre megemlékezett róluk. 1718-ban mindketten tudósítottak a szörnyű jégkárról. Tardy szerint „Az siteri hegyet az jégeső érte még ezelőtt, de ... maradna még is benne. De kiváltképpen mostan 25 praesenti keresztszegi határt több környülálló helyekkel úgy megrontotta, hogy egy garast érő hasznot határábul nem veszem, absolute semmibül. "

13 Gálos Mihály részletezte is a történteket: „A siteri hegyen lévőket verte ugyan egy kis jég, de szenvedhető. Az bozsaji hegyet is érte 28 Junii, de azokat is megjárattam tegnap, de az is szenvedhető, még Istennek hála az margittain semmi kár nem volt, hanem körülötünk való hegyeket igen-igen elverte a jég. Kivált Haller György úr őnagysága tiszttartója mondta tegnap, hogy Haller György úr majorság szőleit és az többeket is úgy elverte a jég, hogy talán soha úgy el nem verte, és Hagymádfalut és az laksági hegyeket, de még Istennek hála, az nagyságod jószágabei i hegyek megmaradtak. Egészen Tokajtól a pusztáig mind elverte, hogy semmi sem maradott. 26 Junii ismét olyan nagy szél volt, hogy az nagyságod első részi házának az tetejét és az csűrt... elbánta több házakkal együtt. "

14 1720-ban megtörtént az erdélyi és a bihari birtokok megosztása a két Csáky fivér között. Zsigmondé lett Almás, a szurdoki javakat viszont megosztották. Zsigmond úré lett Almáson 5 hordó bor, és még Kolozsvárról is átengedett neki 5 hordóval a testvére.

15 Az 1722-ben végrehajtott buzai

16 birtokosztásnál mindkét fivérnek jutottak szőlőföldek. 11 MEZŐSI Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében (1692) Bp., 1943. 40-41. 12 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban HBML), IV. A. 4/b. 1. kötet 118-125. IV. A. 4/b. Bihar megye adószedőjének iratai, adóösszeírások. 13 Uo. 75. Tardy Ferenc küldi gr. Csáky Istvánnak - 1718. jún. 30. 14 Uo. 77. Gálos Mihály küldi gr. Csáky Istvánnak Szurdokra - 1718. júl. 1. Még azt is hozzátette: „ Debrecenben a piacon lévő nagy kü padkának az fedelét el fordította, és nyolc tornyot düjtött el. " '

5 Fond Jósika, No. 643. 1-2. Az almási uradalom: Nagy Almás, NagyPetri, Bábony, Nyíres, Czold, Kökényesd, Vármező, Rajtolcz, Bérese és Valkó. A szurdokiból Gorbó minden tartozékaival, „Salamon, Balásháza, Galgó, Bányika, Szentmihály praedium egészen ... és Veczki portio jutottak fenn megírt méltóságos úr, Csáky Zsigmond úrnak. " A megosztás szerint Csáky Imre „ Colosvárról is cedál vasa no 5 ". 16 Búza - falu és birtok Doboka vármegyében. BENKŐ, 1999. I. 397., 402-403. „A falu nagyon látogatott vásárokkal büszkélkedik. " Nevét szerencsés gabonaterméséről kapta. Laki Kun István és Farnasi Keczeli István nemes Doboka vármegye hites assessorai 1722. június 25-én megosztották Csáky István fiai, Csáky Zsigmond és Imre között a Doboka vármegyei Gorbón, „felséges urunk őfelsége erdélyi törvényes táblája hites íródeákjai által" peragáit hiteles inventárium alapján az apjuktól örökölt birtokokat. Fond Jósika, No. 643. 7-8-9. A buzai részről való osztálylevél - 1722. jún. 27.