Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Gottfried Barna: Kurucok és internáltak Székelyek a vörös és a nemzeti hadseregben, ill. román fogságban, 1919-1920

Márciusban Kolozsvárra, majd a következő hónapban Szamosújvárra vitték az irredenta összeesküvéssel vádolt tiszteket. A hírhedt börtönben Kratochvil a Rózsa Sándor celláját kapta. Szamosújváron kihallgatták a tiszteket, vallatóik arra voltak kíváncsiak, hogy milyen összeköttetéseik voltak Budapesttel, miféle szervezkedést hajtottak végre a brassói internálás alatt és - „természetesen" - keresték a Székely Alapot. A román állam biztonsága, védőképessége elleni büntettél vádolták őket. A letartóztatottaktól nem tudtak meg semmit. Érdekes találkozásra kerül sor Szamosújváron. Az egyik alkalommal az őrszobában egy román katonát felismerni vélt Kratochvil. Ki is csúszott a száján: „Magát én ismerem. " Választ nem kapott. A legközelebbi találkozásukról így írt az ezredes: „A román katona ekkor hozzám jött, lehajolt és ezt súgta a fülembe: »Nagyon sajnálom az ezredes urat. Az ezredes úr a Monté San Gábrielen, a pokoli harcokban tűzte fel nekem az első osztályú vitézségi érmet. Én most Nagyváradra megyek. Tehetek-e valamit az ezredes úrért?« nyugodtan ezt válaszoltam: »Nem, köszönöm, csak teljesítsd továbbra is pontosan a kötelességedet.« A Szamosújvári börtön és a magánzárkák kellemetlenségeit a város örmény lakosai enyhítették, akik naponta gondoskodtak a fogvatartott magyar tisztek ebédjéről. Két és fél hónap múlva Kolozsvárra vitték a tiszteket - oda, ahol az első székely zászlóaljak megalakultak - és a fellegvárban helyezték el. Itt is voltak, akik segítették a foglyokat, magyar nők esőben, hóban, hidegben mentek minden nap a fellegvárba, vitték az élelmet a tiszteknek. A gondoskodás, a szolidaritás megtapasztalása enyhítette a hosszú bezártság okozta ingerültséget, feszültséget, a hangulatuk is javult. Kimeszelték a celláikat, sőt Kratochvil freskókat festett a falára. Sportot űztek a fehérneműik mosásából, az nyert, akié a legfehérebb lett. Ezen a téren Hautzinger Gusztáv vitte el a pálmát. Kratochvil vezérkari tisztjei egy hónappal a tárgyalás előtt kiszabadultak. Az ezredes nem kerülhette el a bírósági tárgyalást, az első tárgyalási nap 1920. IX. 27. volt. A Flohr

70 - Kratochvil összeesküvési perről, a helyi magyar sajtó részletesen beszámolt. A román katonai ügyészség kémkedéssel, titkos katonai szervezkedéssel vádolta a letartóztatottakat.

71 Amint azt korábban láttuk, magyar részről történtek ilyen irányú előkészületek, Kratochvil is tudott azokról, ill. részese volt. A per elemzése meghaladja ennek az írásnak a kereteit. A katonai szervezkedés általános vádján túl Kratochvil terhére azt rótták, hogy a magyar összeesküvők által két részre osztott Erdély egyik katonai parancsnoka volt.

72 A vádak Pécsi (Péchy?) Pál és Tamási (Tamássy?) Tibor vallomásaira épültek. 69 VeML, XIV. 10. 6/1. 449. 70 Flohr János a nemzeti hadseregben szolgáló, tényleges vezérezredest Debrecenben tartóztatták le a románok. 71 Új Világ, II. évf. 212. sz. 1920. IX. 28. 4. 72 Ellenzék, XLI. évf. 203. sz. 1920. IX. 29. 1.