Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Gottfried Barna: Kurucok és internáltak Székelyek a vörös és a nemzeti hadseregben, ill. román fogságban, 1919-1920

Később tanulmányai - a katonai főreál, a Terézia Akadémia -, a katonatiszti pálya törvényszerűen vitték a monarchia más részeibe. A háború után, mint a 38. hadosztály pa­rancsnoka került vissza Erdénybe, majd a fegyverszünetet követően internált, fogoly tisztként Brassóba. Az ifjú Kratochvil nem sejthette Brassóban, hogy eljön a nap, amikor hetente kétszer jelentkeznie kell a román városparancsnokságnál. Meg sem fordult a fejében: egy éjjel majd a fekete templom harangjainak zúgására ébred, amelyek a Budapestre bevonuló ro­mán csapatokat köszöntik. A fellegvárban, majd a fehér laktanyában töltött hetek az ezredes számára munkával teltek, a tisztikar és a legénység szabadon bocsátásáért fáradozott, gondoskodni próbált az elesettekről, segélyezte a rászorulókat. A román katonai hatóságokhoz írt beadványairól már volt szó. Svájci szervezetekkel, a szegedi ellenforradalmi kormánnyal is kapcsolat­ban állt. 67 A magyar kormánynál azt akarta elérni, hogy a hadosztály tisztjei az újonnan felállí­tandó magyar hadsereg kötelékébe felvételt nyerjenek és így a románoknál a szabadon bocsátásukat kikényszerítsék. Megpróbálta kieszközölni a tisztek és altisztek jövőjének biztosítását, jutalmazását. Amint azt láttuk, nem ez a megoldás vezetett a hadosztály tag­jainak szabadulásához. A tisztek és a legénység kiszabadulása után Kratochvilt a románok Brassóba internál­ták. Bolgárszegen az ún. Adler-házban bérelt szobát. Rajta kívül Hautzinger Gusztáv 68 (vele egy ideig együtt lakott), Gross Márton és Szotyori Nagy Gyula vezérkari százado­sok maradtak a városban. Az internált ezredes első „közszereplésére" hamarosan sor került Az Apáthy-perben tanúskodott. Vallomása alapján bizonyítást nyert, hogy a főkormánybiztos nem irányít­hatta a katonai műveleteket, az a hadügyminiszter hatáskörébe tartozott, így tevékenysé­ge enyhébb megítélés alá esett. Néhány hét eltelte után, az internált ezredest már detektívek figyelték meg, minden­hova követték. Az első házkutatásra sem kellett sokat várnia, sőt 1920. II. 6-án letartóz­tatták. Azon a napon, amikor Brassóban a románok Erdéllyel, Bukovinával és Bánát egy részével történt egyesülést ünnepelték. A rendezvény után kísérték Kratochvilt az ügyész­ségi fegyházba. Néhány nap múlva már a vezérkari tisztjei is ott voltak. Február 9-én mindannyiukat Nagyváradra szállították, ahova másfél évvel korábban a 4. honvéd gya­logezred élén bevonult az ezredes. A hadapródiskolában, majd az ügyészségi fogdában, később a Fekete Sas Szállóban tartották fogva őket. 67 VeML, XIV. 10.6/1.449. 68 1924-től: Jány Gusztáv. A II. világháborúban a tragikus sorsú 2. magyar hadsereg parancsnoka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom