Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)
Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Gottfried Barna: Kurucok és internáltak Székelyek a vörös és a nemzeti hadseregben, ill. román fogságban, 1919-1920
Később tanulmányai - a katonai főreál, a Terézia Akadémia -, a katonatiszti pálya törvényszerűen vitték a monarchia más részeibe. A háború után, mint a 38. hadosztály parancsnoka került vissza Erdénybe, majd a fegyverszünetet követően internált, fogoly tisztként Brassóba. Az ifjú Kratochvil nem sejthette Brassóban, hogy eljön a nap, amikor hetente kétszer jelentkeznie kell a román városparancsnokságnál. Meg sem fordult a fejében: egy éjjel majd a fekete templom harangjainak zúgására ébred, amelyek a Budapestre bevonuló román csapatokat köszöntik. A fellegvárban, majd a fehér laktanyában töltött hetek az ezredes számára munkával teltek, a tisztikar és a legénység szabadon bocsátásáért fáradozott, gondoskodni próbált az elesettekről, segélyezte a rászorulókat. A román katonai hatóságokhoz írt beadványairól már volt szó. Svájci szervezetekkel, a szegedi ellenforradalmi kormánnyal is kapcsolatban állt. 67 A magyar kormánynál azt akarta elérni, hogy a hadosztály tisztjei az újonnan felállítandó magyar hadsereg kötelékébe felvételt nyerjenek és így a románoknál a szabadon bocsátásukat kikényszerítsék. Megpróbálta kieszközölni a tisztek és altisztek jövőjének biztosítását, jutalmazását. Amint azt láttuk, nem ez a megoldás vezetett a hadosztály tagjainak szabadulásához. A tisztek és a legénység kiszabadulása után Kratochvilt a románok Brassóba internálták. Bolgárszegen az ún. Adler-házban bérelt szobát. Rajta kívül Hautzinger Gusztáv 68 (vele egy ideig együtt lakott), Gross Márton és Szotyori Nagy Gyula vezérkari századosok maradtak a városban. Az internált ezredes első „közszereplésére" hamarosan sor került Az Apáthy-perben tanúskodott. Vallomása alapján bizonyítást nyert, hogy a főkormánybiztos nem irányíthatta a katonai műveleteket, az a hadügyminiszter hatáskörébe tartozott, így tevékenysége enyhébb megítélés alá esett. Néhány hét eltelte után, az internált ezredest már detektívek figyelték meg, mindenhova követték. Az első házkutatásra sem kellett sokat várnia, sőt 1920. II. 6-án letartóztatták. Azon a napon, amikor Brassóban a románok Erdéllyel, Bukovinával és Bánát egy részével történt egyesülést ünnepelték. A rendezvény után kísérték Kratochvilt az ügyészségi fegyházba. Néhány nap múlva már a vezérkari tisztjei is ott voltak. Február 9-én mindannyiukat Nagyváradra szállították, ahova másfél évvel korábban a 4. honvéd gyalogezred élén bevonult az ezredes. A hadapródiskolában, majd az ügyészségi fogdában, később a Fekete Sas Szállóban tartották fogva őket. 67 VeML, XIV. 10.6/1.449. 68 1924-től: Jány Gusztáv. A II. világháborúban a tragikus sorsú 2. magyar hadsereg parancsnoka.