Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Szabó Géza: Egy sikertelen kísérlet Nyírbátorban az adósságcsapda megszüntetésére az I. világháború idején

EGY SIKERTELEN KÍSÉRLET NYÍRBÁTORBAN AZ ADÓSSÁGCSAPDA MEGSZÜNTETÉSÉRE AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN A dualizmuskori Nyírbátor története a szokványos kelet-európai várostörténeti modell egyik sajátos megjelenési formája. A település ebben az időszakban veszíti el városi rangját, nehezen tud a kapitalizmus új kihívásaira válaszolni.

1 A feudális földhasználat maradványai, a városvezetés gyakori hibái hosszú időn keresztül, fokozatosan hozták lépéshátrányba a települést. A város relatív fejlődése, iparosodása, a városias külső megteremtése már a 19. sz. végétől a fokozatosan felvett hiteleken alapult. A város bevételei csökkentek, kiadásai irreálisan megnőttek.

2 A különböző pénzintézetektől felvett kölcsönök 1886-tól 1913-ig 952 540 forint 52 krajcár tartozássá gyűltek össze.

3 A község eladósodása állandó témát nyújtott a képviselőtestületnek, a vármegyei közgyűlésnek, szakértői vélemények készültek, megyei határozatok születtek, az igazi megoldások viszont nem látszottak.

4 A vármegye 1914 októberében határozatot hoz a nyírbátori képviselőtestület feloszlatásáról, majd ezt a belügyminiszter 1915. március 17-én szentesíti. Sem az alispán, sem a főszolgabíró vezetésével nem képes az elöljáróság a bajok orvoslására, ezért a belügyminiszter 1916-ban a község vagyonkezelését zár alá helyezi.

5 A szigorú szankciók elsősorban azért születtek, mert a szakértői vélemények közgazdaságilag átgondolt javaslatait, a pénzügyi számítások tapasztalatait a község vezetése nem is igyekezett hasznosítani. Több energiát fordított a fellebbezésekre, végtelen perek bonyolítására, mint az adósság csökkentésére. Más helyeken elsősorban azt kívántuk elemezni, hogy hogyanjutott a város ilyen állapotba, milyen társadalmi, gazdasági, mentalitásbeli okokra vezethető vissza a város századfordulós állapota, regionális státusa.

6 Itt azt próbáljuk bemutatni, hogy a község 1 Részletesen lásd SZABÓ Géza: Nyírbátor gazdaságának és társadalmának átalakulása a dualizmus korában. In: Tanulmányok Nyírbátor monográfiájához. Szerk. Dám László - Ujváry Zoltán. Debrecen, 1998. (a továbbiakban SZABÓ, 1998.) 136-177. 2 SZABÓ Géza: Városgazdálkodás a dualizmuskori Nyírbátorban. Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, XIII. Szerk. Galambos Sándor - Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 1999. (a továbbiakban SZABÓ, 1999.) 133-138. 3 Uo. 137. 4 SZABÓ, 1998. 157. 5 A 2754/1916. sz. belügyminiszteri rendelet. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, V. 375. Nyírbátor nagyközség iratai, 1894-1949. (a továbbiakban SZSZBML, V. 375.) 1917. aug. 6. képviselőtestületi jegyzőkönyv (a továbbiakban jkv.) 6 Lásd SZABÓ, 1998. és Uő. 1999.