Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Fazekas Rózsa: A nagykárolyi kastély enteriőrje egy 1846. évi inventárium tükrében

új régi vas háromláb 8 vasból négyláb 1 négylábú füles vasrostély 2 nagy vasrostély kasztról okban lévő ételek melegítésére 1 A konyhafelszerelés nagy része új, alkalmas a különböző húsféleségek változatos módon való elkészítésére. Az ételek melegen tartását, illetve az italok hűtését is biztosítani tudták. A legváltozatosabb édességek sem hiányoztak az asztalról, többek között a fagylalt sem, amiről a fagylaltkészítéshez való kis dézsa és a fagylaltszelencék, üvegcsészék árulkodnak.

46 A főzéshez, mosogatáshoz használt konyharuhákban sem szenvedtek hiányt. Vékonyabb (147), vastagabb (17) konyharuha, tányér- (13) és pohártörlő (24), konyhai szűrőruha (113), valamint konyhakötő (39) állt a szakácsok, a kukták, a mosogatólányok rendelkezésre. A mosóház és a mángorlószoba A 19. század első felében a vászonnemű mosása a több évszázada kialakult eljárás szerint történt. Erre utalnak a nagykárolyi mosóházban talált tárgyak: 2 vizes-, 1 szapulókád, 2 vizesdézsa, 4 hosszú fenyőfa lábakon álló mosóteknő, 1 vizeslajt, 1 vizet merítő cserpák, 2 rézüst. A mosásnál a szennyes ruhát nedvesen kádba rakták, tetejére durva szövésű vásznat terítettek, s ebbe szitált fahamut tettek. A kádat, amelynek az alján lyuk volt, lábra állították, a lyuk alá kis dézsát helyeztek, s felülről a hamura forró vizet öntöttek. A lúg átjárta a ruhát, majd alul kifolyt. Ezt a lúgot ismét felforrósították, s a hamura felöntötték. Egész napon át így öntözték forró lúggal a ruhát. Ezt a mosási módot nevezték szapulásnak, más szóval fehérítésnek.

47 A megszáradt ruhák kisimítása részben hidegen, vagyis mángorlóval, részben pedig vasalóval történt. A mángorló kb. 60-70 cm hosszú, 10-15 cm széles, a felső vége felé néha szélesedő vagy hosszú, téglalap alakú, fából faragott eszköz, amelynek alsó végén rövid nyél volt. Alsó lapja bordázott. A vászonneműek mosás utáni kisimítására, fényesítésére használták. A simítandó vásznat nyújtófára tekerték, majd a mángorló bordázott felével görgették.

48 4í

> A kínaiak már ötezer évvel ezelőtt készítettek fagylaltot. Ismerték az indiaiak, a perzsák és az arabok is, ez utóbbi két nép közvetítésével jutott Európába. Magyarországon a 18. században terjedt el, és a reformkorban élte első virágkorát. A hideg nyalatnak nevezett édességet eleinte kézi hajtású fagylaltgépekkel állították elő. A jéggel bélelt nagy tartályban forgott egy kisebb: ebben hűlt és keveredett a massza. 47 Magyar Néprajzi Lexikon. Főszerk. ORTUTAY Gyula. III. köt. Bp., 1980. 643. 48 Uo. 516.