Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Takács Péter: Várak, kastélyok kúriák Szatmár megyében

Igaz, nem is két ember számára épített pihenő házacskák

27 tarkítják a kúria udvarát, az erdőt s a rétet. Nyüzsgés, mozgás, őrködés, a támadás elhárítását szolgáló készültség jellemzi Nagybánya várát, a váron kívül megépített kúriát. S az erdők mögött haramiák lappangtak, rablásra, jó alkalomra várva.

28 Több mint száz év múlva, 1669-ben pedig a szatmári német őrség vonult lopva, lappangva Szinérváralján keresztül Nagybányára, s onnan a bányászoktól és a pénzverdéből rabolt kincsekkel terhelten vissza Szatmár várába. Aranyosmeggyes úrnője, Lónyay Anna, Kemény János özvegye gyűjtött ellenük hadat. Habsburg I. Lipót király és császár meg is jutalmazta érte. Felségárulási perbe fogta, s elkobzott birtokait a szatmári várhoz csatolta.

29 Mintha mégsem zárkóztak volna csendőrző magányukba és kastélyaikba, kúriáikba a magyar előkelők. Igaz, 1849-ben - a szabadságharc bukása után - Nagybánya ismeretlenségébe és csendjébe rejtezkedett egy időre Kemény Zsigmond. Itt írta a Zord idő-t Kemény Zsigmond lappangását megelőzően rendre látogatták Nagybányát összeírás, invéntalas, a változások ellenőrzése okán a királyi kincstár, a kamara alkalmazottai: 1717. szeptember 17-én Szigeti György udvarbíró Kassáról a tatárok kószálása utáni állapotokat vette számba. Az 1556-ban „inventált" kúria, és az idők folyamán helyébe épített csinosabbak elpusztultak. Az udvarház fundusa „pusztán" ásítozott az udvarbíró előtt. A lakatlan kúriához is kötődtek a „szántók két fordulóra," ugyancsak „ két fordulóra 2 kaszáló". Tartozéka volt egy „vízimalom két kőre", amelyet „tavaly reparáltak a jobbágyok", és egy „serfőző üsttel", kádakkal. A városban néhány ház, a lakók szolgálataival. A város határában három rét. Felsőbánya határában nyolc rét, „ mely réteket a jószág takarít fel"?^ Sok időt és teret nem pazarolunk már a szatmári várakra, csak megjegyezzük, hogy Ecseden és Szatmárban sem volt zajtalanabb az élet 1717 előtt, mint a hadaktól kevesebbszer, a rablóktól annál gyakrabban háborgatott Nagybányán. A szatmári várat azonban elnyelte a Szamos árja. Amíg állt, s az őrsége hadra fogható volt, egyre szaporodó számú falu szolgált ingyen munkával és természeti javakkal a várhoz, amely egyben uradalmi központ is volt. 1592-ben az erdődi, a nagybányai és az avasi uradalom 95 falujából 976 egésztelkes, 503 féltelkes, 29 harmadrésztelkes, 62 negyedtelkes és 220 zsellér szolgált a szatmári várhoz. 1848-ig ez annyiban változott, hogy a vár területét visszaadták a Szamosnak. Az uradalom - a szaporodó örökösök osztozkodásai során - forgácsolódott. De annyira sohasem, hogy a jobbágyok, zsellérek ügyes-bajos dolgaiban, úriszéki perekben jövő-menő falusbírák, ispánok, kérelmezők, lelkészek és plébánosok sürgése-forgása elől megszökhetett volna tulajdonosuk. 27 Dr. KALMÁR Miklós: Legújabbkori magyar építészettörténet - előadássorozat.; KOPPÁNY Tibor: Kastély szavunk eredete - előadássorozat. 28 BOROVSZKY, 197-198. 29 BOROVSZKY, Szatmárnémeti, 217. 30 Már hogy a kincstár ezeket a réteket nem adja bérbe, árendába, úrbéres használatba a kincstár alattvalóinak, hanem majorsági rétként, allodiumként műveli. MOL, UC 26:93. 1717. szeptember 7.