Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)
Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Takács Péter: Várak, kastélyok kúriák Szatmár megyében
Ecsed várát - bár a Kraszna táplálta Ecsedi láp nyomtalanabbul elrekkentette, mint Szatmár várát a Szamos - a halhatatlansággal is megajándékozta az irodalom. Móricz Zsigmond az idő múlásával dacoló regénybe szerkesztette, Makkai Sándor pedig egy vérfertőző testvérszerelemnek otthont adó kéjlakká züllesztette. 31 Arisztokrata kastélyok, nemesi kúriák és udvarházak A Szamosba enyésző és az Ecsedi lápba „ tőzegesedő," a II. Rákóczi Ferenc és III. Károly által felrobbantásra ítélt várakból - az 1717-es tatárbetörést követően elmúlván a militáris világ - térjünk be a várkastélyokba, kastélyokba, a fegyvercsörgéstől csak körvadászatok alkalmával hangos kúriákba, udvarházakba. Mielőtt télen csilingelő szánkón, hóolvadástói hóesésig gyorskocsin, hintón, parasztszekéren, vagy az úr elénk küldött fogatán berobognánk, netán vándordiákként gyalog bebandukolnánk a kúria udvarára, ildomos itt megjegyeznünk: elvileg vizsgálva szándékunkat, és a jogilag szigorúan körbehatárolt társadalmi viszonyokat tekintve, 1848-ig nem lett volna módunk nem nemesi kúriába - legfeljebb valamelyik nemestől konfiskált, átmenetileg kincstári tulajdonban lévő udvarházba vagy kastélyba - megérkezni. Elsőként Dóczy András Szatmár megyei kúriáiban nézünk szét. Az ő háznépe 1619ben Aranyosmeggyesen tartott lakást. Nemesi kúriája a Báthory-szeren volt. Fundusán az úr háza mellett és körötte a belső cselédség és a dominális bírók - a különböző falvakban lakó jobbágyok szolgálataiért, robotjaiért voltak felelősek - lakóházai. Egy veteményes kert, egy cséplés céljára épült csűr, a majorsági kert követték egymást. Ez utóbbiban a kazlakon és boglyákon kívül helye volt a kúria fundusán telelő jószágok (fejőstehenek, szopós borjak, hízásra fogott sertések) óljainak, a fogatolt és hátas lovak istállóinak, a vadászebek kutricáinak, a majorsági aprójószágok - tyúk, kappan, liba, kacsa, pulyka, páva, gyöngytyúk, galambok, nyúl, vágásra szánt juhok, fejés alatt álló kecskék stb. - óljainak, dúcainak, karámjainak stb... Tartozéka volt a kúriának két kaszáló. A határ három fordulóján egyenként 51-55 és 61 hold szántó. A meggyesi promontóriumon két darab, 31 MÓRICZ Zsigmond: Erdély trilógiájának első kötetével, a Tündérkerttel - Bárhory Gábor bövérü szertelenségével utalva Ady zseniális szertelenségére, s a szerelmes Báthory Annát meghódítani bátortalan Bethlen Gábor alakjába önmagát is beleképzelve - beemelte Ecsed várát az irodalmi halhatatlanságba. (MÓRICZ, 1922.); Az Ecsedi lápra és a közepén megközelíthetetlen sejtelmességgel elterülő ecsedi várra, s a vár megszelídült következetességü kálvinista etikát és teológiát életelvévé sajátító várúrra, s a beteljesületlen szerelemből született törvénytelen fiára, valamint a velük rokon katolikus Báthory testvérpár - Gábor és Anna - szertelenséggel párosult vérfertőző szerelmére épített buja történet hátteréül szolgáló Ecsedi lápot és az ecsedi várat Makkai Sándor is széles olvasótábor képzeletébe véste be. (MAKKAI, 1926.) A kettejük által felvázolt boszorkányos álmokkal teli, ördögien gonosz és rút, máskor meg angyalian szelíd és tökéletes szépírói építménnyel hiába perlekedne a történész a hétköznapi élettől kölcsönzött profán forrásaival. Móricz és Makkai regényei eltakarják még azt a tényt is, hogy Ecsed várához négy vármegyéből (Szatmár, Szabolcs, Bereg, Abaúj) 93 település, közöttük tucatnyi mezőváros úrbéres és úri szolgálónépe szolgált. A történésznek, aki Ecsed várához közelít, ezekkel a szépírói remeklésekkel is számolnia kéli.
