Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Gecsényi Lajos: Egy beregi nemesúr a Szepesi Kamarában Szigeti Vas Márton kamarai tanácsos 1659-1666

kassai jelenléte esetén a senior bontotta a postát, az ügy tárgyalását követően meghozta a döntést, „kiadmányozta" a fogalmazó által készített ügyiratot, melyet első helyen ő írt alá. Vas Márton tehát nem véletlenül azonnal az „első szék" átengedését kérte társától, Podbelányi Mihálytól, mondván, hogy az, elődje tisztével együtt őt illeti. Podbelányi, mint régi kamarai alkalmazott (harmincados, majd pénztárnok), és 1655 óta tanácsos, láthatóan maga tartott igényt az elsőségre és a Magyar Kamara döntését kérte.

13 Addig, mint írta, Vas leteheti a hivatali esküt, de Mosdóssy széke üresen marad. Mint a későbbiekből kiderül Vas megkapta a szeniorátust. Ezt bizonyítják a működése idején keletkezett jelentések, amelyeken minden esetben az első helyen szerepelt aláíróként. Bizonyára ezzel függött össze, hogy kérésére 1659. július 28-án Kórocz György a kamarai archívum őre részletes jelentést nyújtott be hozzá a különböző problémákról, jövedelem-hátralékokról.

14 Egy hosszabb gulácsi tartózkodása idején 1661. március 28-án - vélhetően a rang jogán - mintegy formális felhatalmazást is adott társának a hivatal irányítására.

15 Vas Márton tanácsosi kinevezésének jelentőségét külön is aláhúzza az a tény, hogy egy másik pályázóval szemben sikerült megszereznie az állást. A másik pályázó, Cherney Pál a bécsi egyetem hallgatójaként jogi tanulmányokat folytatott. Hivatali pályája, jelenlegi ismereteink szerint, 1649-ben kezdődött, amikor Zemplén vármegye jegyzőjeként működött.

16 1650-ben a Szepesi Kamara fiskális ügyvédjeinek a névsorában szerepelt.

17 1653 decemberében egy Aszalay István pozsonyi kamarai tanácsoshoz intézett levele szerint szívesen vállalt volna bármely állást, ekkor konkrétan a tokaji harmincadosság iránt érdeklődött.

18 Az előrelépés lehetőségét számára az 1655-ben tartott országgyűlésen elfogadott 23. törvénycikk nyitotta meg, amely kimondta, hogy az országbíró vagy az ország felső részeiben lakjék, vagy az ítélőmestere azokból a részekből való jómódú birtokos legyen, és állandóan ott lakjék.

19 Ügyvédi működése, a Zemplén megyei birtokos nemességgel kialakult kapcsolatai hívhatták fel rá Nádasdy Ferenc országbíró figyelmét. 1657. október 6-án találkozunk vele először 13 MOL, E 23. Litterae ad Cameram Posoniensem (4) fol. 222-223. 1659. július 9. 14 MOL, E 210. Magyar Kamara Archivuma Miscellanea Tricesimalia 201. tétel No. 232 '' „ha azért mint fellyebbis iram K[egyelmed]nek, semmiképpen fel nem mehetnek, Kfegyelmedejt kérem (kiben ninchis kétségem) az eo felsége dolgait alkalmaztassa ugy a mint legh jobban s legh hasznosabban lehet." MOL, E 23. Litterae Camerae Scepusiensis (4) 1661. március 28. 16 MOL Filmtára, 3535. doboz. Zemplén vármegye jegyzökönyve 8. köt. 21. fol. 1649. december 29. 17 MOL, E 23. Litterae Camerae Scepusiensis (3) 167-169. lap. 1650. március 14. 18 Uo. E 168. Aszalay István kamarai tanácsos iratai. 1. tétel. 138. szám. „Ezt is akarom Uramnak s regi fautoromnak Kegyelmednek ielentenem, ugi vagi hogi soha bizoni tistet nem solicitaltam es talán ezen kicsin notariussagh beli allapottommal contentus lehetnek, de ha Isten ugi rendelne felölem az Keglmetek, nekem io akaró Uraim promotioiok által, Catholicus ember leven, az mi Keglmes Urunk es Koronás Kiraliunk eo Felsége szolgalattiatul, ha mi az Keglmed Ítéleti szerint nekem való vakancia lenne, megh nem vonnám magamat. " Post scriptum: „Most edes io akaró Uram vacal az Tokay harmincadossagh, ha cziak az lenne is, ugi elsöbin ragazkodvan továbbra alazatossan az eo felsége keglmes graciaiahoz... azt sem tartanám utolsob promotionak. " 19 Corpus Iuris Hungarici - Magyar Törvénytár, 1608-1657. évi törvénycikkek. Bp., 1900. 595.