Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Szögi László: A Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken, 1365-1919

Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken, 1365-1919 A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárában közel két évtizede folyó kutatások eredményeként lényegében teljes képünk van a 12-20. században, 1919-ig külföldön tanult magyarországi diákokról. A középkori egyetemjárás teljes adattára még készítés alatt van, de a magyar szempontból legfontosabb, Bécsi Egyetemen tanult hazai diákok névsorát már ismerjük Tüskés Anna kutatásai nyomán. A későbbi időszak teljes európai adattára összeállításra került a francia és belga egyetemek kivételével. Az alábbiakban azt vizsgálom meg, hogy a történelmi Magyarország három északkeleti vármegyéjéből, Szabolcsból, Szatmárból és Beregből hányan jutottak el külföldi universitásokra. Természetesen nem a mai magyarországi egyesített megye adatait vizsgáljuk, hanem az egykori három különálló vármegye beiratkozási adatait, amelyek a ma részben a szomszédos országokhoz tartozó területeket is magukba foglalják. A Bécsi Egyetemen 1365 és 1526 között összesen 7304 magyarországi diák beiratkozását ismerjük, beleértve Horvátország és Szlavónia területét. Közülük az érintett megyékből az alábbi adatokkal rendelkezünk Tüskés Anna kutatásai alapján: SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYEI DIÁKOK A BÉCSI EGYETEMEN 1365-1526 Szabolcs Szatmár Bereg Összesen Beiratkozás 10 60 4 74 A 74 ismert beiratkozás a bécsi diákok 1%-át jelenti, abból is a Szatmár megyeiek adják a többséget, s különösen sokan jöttek az Erdély határához közeli Nagybányáról. A szám igen alacsonynak tűnik, de egyrészt még változni fog a krakkói és prágai, valamint az itáliai adatok ismeretében, de a nagyságrend valószínűleg nem fog különbözni a jelenlegitől. Az ország ezen északkeleti vége sokáig csak csekély mértékben vett részt a peregrinációban. Az ország három részre szakadása, majd a reformáció nyomán óriási változások következtek be a hazai iskolaügyben. Vizsgált térségünkben a reformáció kálvini irányzata terjedt el és a magyar lakosság többsége református vallású lett, ami külföldi tanulásának irányát közel három évszázadon keresztül meghatározta. A protestáns magyarok értelemszerűen a német, holland és svájci egyetemekre és akadémiákra igyekeztek, így arányuk ott magasabb. A 17. századtól az ellenreformáció is érinti a területet, de hatása itt jóval