Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)
Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Szögi László: A Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken, 1365-1919
kisebb, mint az ország más vidékein. Történelmi szempontból döntő kérdés, hogy a vidék éppen a három országrész határán van, és többször cserél gazdát. Hol a királyi Magyarország keleti végvidéke, hol az Erdélyi fejedelemséghez tartozik a többször odacsatolt hét vármegye részeként. A török is itt van a megyék déli végein és a hadjáratok is sokszor pusztítják a három megye magyar lakosságát és településeiket. Még az 1717-es utolsó tatár betörés is érinti a vidéket, így a békés fejlődés lehetősége csak a 18. század húszas éveitől érkezik el. A Mohács utáni két évszázadban így nem is csodálkozhatunk, ha a terület nem nagyon növelte a hazai külföldi egyetemjárásban való részesedését. Jelenlegi ismereteink szerint 1526 és 1789, azaz a Mohácsi csatától a francia forradalomig terjedő időszakban 24 394 beiratkozást ismerünk Magyarországról és Erdélyből az európai egyetemeken. Természetesen ez nem ennyi személy külföldi tanulását jelenti, hiszen egy ember, ebben a korszakban akár 2-5 egyetemen vagy akadémián is beiratkozhatott egymás után. A három vármegye részesedése ebből a következő: SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYÉK DIÁKJAI 1526-1788 Megye Németország Svájc Hollandia Anglia Lengyelország Itália Bécs Kisebb Összes Szabolcs 13 15 20 0 1 2 8 2 62 Szatmár 33 21 78 5 7 2 13 2 160 Bereg 11 3 8 0 8 2 7 12 51 Összes 57 39 106 5 16 6 28 16 273 A 273 beiratkozás e korszakban 1,12%-os részesedést jelent, vagyis a három vármegye csak alig tudta növelni részesedését a hazai peregrinációban. Ezen belül 207 beiratkozás a protestáns egyetemeken és akadémiákon történt, és csupán 66 a katolikus tartományok egyetemeire, de ez megfelel a lakosság felekezeti arányainak, sőt a katolikus vidékek egyetemei inkább csak a 18. század második felében kerülnek előtérbe. A részletes adatokat természetesen csak egy megyei adattár publikálása után lehetne bemutatni. A történelmi Magyarországon a külföldi egyetemjárás legvirágzóbb időszaka az ún. hosszú 19. század, a francia forradalomtól az első világháború végéig terjedő 130 esztendő. E korszak kutatása éppen napjainkban fejeződik be és jelenlegi ismereteink szerint mintegy 57 000 beiratkozást ismerünk az európai egyetemeken, amely számban a már említett francia és belga egyetemek nem szerepelnek. A három északkeleti vármegye részesedése a fenti beiratkozásokból a következő:
