Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Németh Péter: A Péc nembeli Ibrányiak

és Keresztút birtokok elfoglalásától, hasznuk szedésétől és a birtokba vezetéstől Szakolyi Miklóst, Pétert és testvéreiket.

79 Ibránynak ez a része 36 lakott jobbágy portából állt, ugyanis 1461-ben Szakolyi Péternek ennyi portája nem fizette meg a kamarahaszna adót.

80 Még Újhelyi (Ugocsa m.) András leányáról, Újhelyi Ilonáról, Köbölkúti Ambrus feleségéről kell említést tennünk, aki 1467-72 között nyugtatja Szakolyi János fia: Péter fia Miklóst, hogy az Ibrány és Keresztút birtokokból neki járó hitbért és nászajándékot megfizette.

81 Mindhárom esetben más-más jogcímen tartott igényt a juttatásra: először saját jogán, másodszor édes nővére, Potenciána után, harmadszor apja, Újhelyi András javai után. Amit talán úgy kell értelmeznünk, hogy Újhelyi Benedek, majd felesége, Potenciána, végül Újhelyi András halála után már ő volt az egyetlen örökös.

82 {Ibrány vára) Détshy Mihály kutatásaiból jól ismerjük azt az 1443-1459 közötti közel két évtizedet, amelyben a Tokajt és környékét bitorló csehek betöréseikkel fenyegették a Felső-Tiszavidék lakosságát.

83 Ebben a helyzetben az Ibrányban tartózkodó Szakolyi Miklós - aki 1449-ben Hunyadi János tokaji várnagya volt - tudósította megyebeli társait, a Bátoriakat, Kállaikat és a Várdaiakat 1456 februárjában a csehek bodrogkeresztúri győzelméről, Naményi Antal tokaji várnagy és a váradi püspök megfútamodásáról. Levele ,JEx Ibran"-bó\ kelt, tehát ekkor még nem állt ott a kastély.

84 1 461 őszén a Szakolyiak ibrányi kúriájának provizorát, Por Jánost említik.

85 Viszont 1463. június 6-án azzal menti fel Mátyás király Szakolyi Pétert és testvérét Miklóst, valamint familiárisaikat, (E)sztári Jánost, Kemecsei Mátét, Csúri Tamást, Besenyődi Lórántot a török elleni hadbavonulás (Jajca ostroma) alól, hogy azok Szakolyi Péter ibrányi kastélyának az őrzését és védelmét látják el.

86 Az ibrányi (váv-)kastély tehát 1461 után, de 1463 előtt épült. A falutól északra, a Rétköz mocsárvilágából kiemelkedő dombhátra épült, a Sebesdek (Kis-Tisza) 79 1 460: DL 62434. 80 C. TÓTH: Szabolcs II. 563. 81 Újhelyi András leánya: Ilona három helyen tett bevallást, először a váradi káptalan (1467: DL 62331), majd a szentjobbi konvent (1469/519: DL 62428; 1469/520: DL 62434), végül a leleszi konvent előtt (1472: DL 62428). 82 ENGEL Pál: Magyar középkori adattár. Középkori magyar genealógia. MTA Történettudományi Intézete Arcanum adatbázis, 2001. CD-Rom-ján (Hontpázmány nem 11. Ugocsai ág 1. tábla, Újhelyi család) csak Márton fia: György fia: Péter szerepel, pedig Péternek még öt testvérét ismerjük, Benedeket, Andrást, Pált, Ferencet és Jánost (1451: DL 38130, 38302). Benedeknek 1454-ben három fiát (Péter, Sebestyén és Egyed) említik: C. TÓTH Norbert: Ugocsa megye hatóságának oklevelei (1290-1526). Bp., 2006. 55. Ilona férjére, Köbölkúti Ambrusra lásd 1452: DL 14587, 26612; 1453: DL 38308; 1464: DL 88397; 1469: DL 38361 (fia: János); 1473: DL 38370 (felesége, Ilona özvegy). 83 DÉTSHY Mihály: A tokaji vár története. Tokaj, 1995. 7-8. (Klny. Tokaj. Várostörténeti közlemények II. kötetéből.) 84 Szakolyi Miklós várnagyságára lásd ENGEL, 1996. I, 444. A levél: DL 81225; Zichy IX, 513. 85 DF 220326. Az oklevél ismeretét C. Tóth Norbertnek köszönhetem. 86 DL 81534; Zichy X, 280.