Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Németh Péter: A Péc nembeli Ibrányiak

vizével körbefogott erősségnek

87 majd a török hódoltság (1552) után és a kuruc világban lesz valamelyest jelentősége, a tárgyalt korszakban csak arra volt jó, hogy a falu népét tartsa rettegésben, mint az alábbi eset is mutatja. 1469 szeptember 29, tehát Szent Mihály napja táján az ibrányi vár (!) várnagya, Palágyi (Ung m.) Simon embereivel a panaszos Szakolyi Miklós Ibrány birtokán lakó választott bírájának, Balázs szabónak a házára törve onnan egy edény bort elvittek, s Balázst megölték volna, ha el nem menekül; majd Szent Márton (november 11.) táján Futás László jobbágyot a castellum (tehát nem vár!) előtt találva félholtra verték, Kolya Dénes jobbágyot pedig foglyul ejtették; ezenfelül Kelemen fia: János jobbágyot engedély és a földbér lefizetése nélkül (testvérei) ibrányi birtokrészére szöktették, annak bírája a jobbágy javait és holmiját lefoglalta és saját házába letette, onnan Simon elvitette; a halastavat lehalászták, Kallya (Kolya) Pál jobbágyát elfogták és bilincsben tartották.

88 Ebből az következik, hogy a kastélyt és a falut már nem közösen birtokolták, az előbbi Szakolyi Péter utódai kezén volt. Ezt igazolja a Szakolyiaknak a hatvanas évek végén történt birtokosztálya: az ibrányi házat vagy kastélyt (item domum seu castellum) vitézlő Szakolyi Péter fia: János kapja.

89 Ibrány történetének szép folytatása volna a Szakolyiak és a Vajai Ibrányiak között a falu tulajdonáért folyó, Mohács (1526) előtti hosszú per taglalása, de ez már - ragaszkodva a dolgozatunk címéhez - egy újabb kutatás témáját jelöli ki. 87 Pontos helyére lásd KISS Lajos: A régi Rétköz. Bp., 1963. 153. a várra vonatkozó 18-20. századi adatok és hagyományok összegyűjtésével. A vár területén 1966-ban Nagy Ferenc általános iskolai tanár - ma a Megyei Levéltár igazgatója - honismereti szakkörével végzett feltárást! (az alapfalakat találta meg), 1976-ban pedig a gázcseretelep építésekor kerültek elő a várba vezető híd cölöpéi. Lásd NAGY Ferenc: Ibrány. Egy rétközi település társadalomtörténete a XX. századig. Nyíregyháza, 1987. 39. 88 A szentjobbi konvent jelentése: DL 81702; Zichy XII, 50-53. Szabolcs megye jelentése: DL 81704; Zichy XII, 55-57. Ez utóbbi bő regesztája közölve: C. TÓTH: Szabolcs II. 614. 89 DF 224210 (LO AA. 1499-49). Az oklevelet tévesen sorolták Leleszen az I499-es év alá: Szakolyi Péter Engel szerint (Középkori magyar genealógia) 1467-ből mutatható ki utoljára.