Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Radics Kálmán: Bihar első évei (1945-1947)

főorvosi, a számvevőségi, a főügyészi, az állatorvosi, a főlevéltárnoki stb.

5 A 347/1945. (II. 18.) M. E. sz. rendelet a törvényhatóságokban a szociális gondozás azonnali megindításáról intézkedett és előírta előadók alkalmazását és részükre hivatal kialakítását.

6 Az alispán általános másodfokú közigazgatási hatósági jogkört gyakorolt, közvetített a minisztériumok és a járások, városok között: az alsóbb fórumokhoz gyakran értékelő kiegészítésekkel kerültek az iratok, a hozzá érkezett jelentések pedig járások szerinti összesítésben maradtak meg. A törvényhatósági tiszti főorvos a közgyűlésnek, az alispánnak és a törvényhatósági jogú városnak a közegészségügyi szakértője. Irataiban a gyermekmenhelyek számbavételére, óvónőkre, szülésznői engedélyekre, orvosokra, védőnők jelentéseire, egészségügyi statisztikákra, kórházakra és gyógyászati leltárakra egyaránt találhatók adatok. Különösen értékesek a közegészségügyi jelentések. A törvényhatósági bizottság kisgyülését az 1929. évi 30. tc. 34 §-a rendszeresítette, s hatásköre egy része 1945 után is érvényesült. A kisgyűlés elsőfokon intézkedett a kisebb jelentőségű ügyekben; másodfokon a hozzá benyújtott fellebbezésekben az alispán vagy más hivatalvezető intézkedéseit bírálta felül. A közgyűlés tehermentesítése céljából a kisgyűlés készítette elő a közgyűlés tárgysorozati pontjait. A kisgyűlési iratok tárgya hatásköréből eredően szabadságkérelmekre, özvegyi ellátásra, városi határozatok jóváhagyására, nyugdíjazásokra, bizottsági tagok behívására, községi jegyzők előléptetésére, belügyminisztériumi leiratok felolvasására, búzakötvények, adókivetések, községi szabályrendeletek jóváhagyására, szabadpályán eltöltött idő beszámítására, piaci viszonyok tanulmányozására, ösztöndíj-alapításra stb. terjed ki. A törvényhatósági bizottságok iratai forrásértékéről (így magukról a bizottságokról is) elmondhatjuk, hogy a feudáliskori iratokhoz és az akkori önkormányzatokhoz képest csökkent a jelentőségük. Jegyzőkönyveikből sem tükröződik már az egész megye élete. Az 5200-2/1950. (II. 23.) B. M. sz. rendelet a törvényhatósági bizottságok szervezetét és a közgyűlések hatáskörét még annak ellenére is fenntartotta, hogy a vármegyék területi átcsoportosításának folyamata már megkezdődött.

7 Utolsó ülését a törvényhatósági bizottság 1950. március 7-én tartotta, ezzel nemcsak a megyei közigazgatás szűnik meg, de az új Hajdú-Bihar megyébe vonva Csonka-Bihar önálló megyeként sem létezik már. Az 1945-ös választásokat csak az eredmények tekintetében érintjük most. A november 4-i választásokon ebben a megyében sem a Kisgazdapárt, sem a Szociáldemokrata Párt nem érte el országos átlagát, más baloldali pártok viszont annál jobban szerepeltek. Amíg a Kisgazdapárt országosan 57%-ot ért el, addig Biharban csak 44,9%-ot (Hajdú megyében 52%, Debrecenben 50%). A Szociáldemokrata Párt országosan 17,4%-ot, 5 A helytörténetírás levéltári forrásai, III. 1944-1971. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei, 9. sz. Szerk. GAZDAG István. Debrecen, 1976. 28. 6 Uo. 36. 7 Uo. 26.