Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Radics Kálmán: Bihar első évei (1945-1947)

Biharban 8,1%-ot, a Magyar Kommunista Párt 17%-ot, - Biharban 20,8%-ot, a Nemzeti Parasztpárt 6,8%-ot, - Biharban 17%-ot és a Polgári Demokrata Párt 1,7%-ot, - Biharban 0,9%-ot ért el. A négy nagy párt Hajdú-Biharban a következő szavazatszámot szerezte meg:

8 MKP 43937 SZDP 38134 NPP 42950 FKGP 124456 Az 1947-es választások Bihar megyében Az 1944 után létrejött magyarországi polgári pártok programjainak közös jellemzője volt, hogy mindegyik a többpártrendszeren alapuló parlamentáris demokrácia megteremtését tűzte ki végső célul. Kiálltak az emberi szabadságjogok, a magántulajdon védelme, a vallásszabadság, a piacgazdaság és az ország függetlensége mellett. Közülük a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt a paraszt-polgári demokrácia megteremtését szorgalmazta a nép-nemzeti gondolat jegyében. Ehhez közelálló nézeteket vallott a Magyar Szabadság Párt, a Magyar Függetlenségi Párt és a Független Magyar Demokrata Párt. Mások jobban hangsúlyozták világnézeti hovatartozásukat, de az előzőekhez hasonló programjaik voltak. Ide sorolható a Keresztény Demokrata Néppárt, a Demokrata Néppárt, a Katolikus Néppárt és a Keresztény Női Tábor. Voltak olyan polgári pártok, mint pl. a Polgári Demokrata Párt és a Magyar Radikális Párt, amelyek a polgári-liberális eszméken alapuló társadalmi átalakulást és politikai berendezkedést szerettek volna megvalósítani a korabeli Magyarországon.

9 Az 1947. évi országgyűlési választások megítélése az utókor emlékezetében felemás. Egyrészt úgy tartják számon, mint a második világháború utáni utolsó „még demokratikus", több párt közüli választást lehetővé tevő polgári akaratnyilvánítást, másrészt viszont mint a választási akaratot eltorzító politikai botrányt. Utóbbit az ún. kékcédulás visszaélések, az ideiglenes névjegyzékkivonattal jogosan vagy csalárd módon szavazók miatt emlegetik elsősorban.

10 A történészek véleménye szerint nem is annyira a kékcédulás, hanem inkább az adminisztratív csalás volt jelentősebb hatású a választásokra, mivel nagyobb mértékben eltorzította a választási eredményeket. E csalások lényegét az MKP szervezési osztályának vezetője (Kovács István) akkor még feladatként fogalmazta meg: 8 BALOGH Sándor: Választások Magyarországon 1945. Bp., 1984. 148. 9 IZSÁK Lajos: Polgári pártok és programjaik Magyarországon 1944-1956. Pécs, 1994. 0 GYARMATI György: Elvették a szavazati jogot. Népszabadság, 1977. augusztus 30. 22.