Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Radics Kálmán: Bihar első évei (1945-1947)

megállapítása; határozathozatal önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan és a közszolgáltatási ügyekben; közüzemek, közintézetek létesítése és középületek emelése; felügyelet az önkormányzati szervek működésére. A törvényhatósági bizottság e feladatokat részben a közgyűlés, másrészt bizottságok és választmányok révén látta el. Az 1944 utáni közigazgatásunkat is a polgári korszakban alkotott jogszabályok alkalmazásajellemezte, kivéve a „demokratikus" fejlődéssel ellentétes elemeket, mint pl. a virilizmus vagy az örökös törvényhatósági tagság intézménye. A háború utáni kaotikus helyzetben 1944. december 21-ig nem volt központi kormány, az igazgatás így a helyi szervekre hárult. A front átvonulásakor a közigazgatás a kitelepítésektől, menekülésektől már szétesett, a fordulat a politikai változásoknak megfelelő, és a nép bizalmát élvező helyi szerveket követelt. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulása, az országos politikai élet megindulásának jelére Debrecenben, majd egyre újabb településeken alakultak meg a nemzeti bizottságok. Hatáskörük szinte minden területre kiterjedt, így a közellátásra, a közegészségügy biztosítására, az iskolák, gyárak, bányák, mezőgazdasági üzemek munkájának a megindítására, végezték a közigazgatás legsürgősebb feladatait, néhol még ítéletet is hoztak, azaz államhatalmi és bírósági feladatokat is elláttak. Az új magyar kormány már 1945 januárjában (14/1945. M. E. sz. rendelet) felszólította a lakosságot és a nemzeti bizottságokat, hogy alakítsák újjá a közigazgatási szerveket és a néphatalmi szervek ne foglalkozzanak ezután a közigazgatás ügykörébe tartozó feladatokkal. Az 1030/1945. számú kormányrendelet a területi és a helyi közigazgatás átszervezéséről intézkedett, tisztázódott az önkormányzati testületek megalakításának rendje, az állások betöltésének módja. A főispán nem önkormányzati tisztviselőként a törvényhatósági bizottság elnöke, olykor egyúttal kormánybiztosként a mindenkori kormány képviselője. A kezdeti időszakban, még a kormány megalakulása előtt, szélesebb hatáskörrel rendelkezett, mint ami a jogszabályok szerint megillette, mert állami tisztviselőket is kinevezett és a megye területén az egész közigazgatást irányította, sőt közellátási kormánybiztosi megbízást is kapott. Bihar első főispánját 1945 után maga az Ideiglenes Nemzeti Kormány nevezte ki a 23/1945. M. E. sz. rendeletével. A törvényhatósági bizottság igazoló választmánya vizsgálta felül a megválasztott bizottsági tagok megbízatásának jogosságát vagy jogtalanságát. Az iratok információkat tartalmaznak egyes személyek megbízhatóságáról, esetleges reakciós múltjáról, magatartásáról. Jegyzőkönyvek és iratok az 1946^48 közötti időszakról maradtak. Az alispán a törvényhatóság első tisztviselője volt, hivatala a törvényhatósági igazgatás minden ágazatát összefogta. Bihar megyében az alispán tevékenysége 1944 novemberében kezdődött. November 13-án adta át helyét a szovjet katonai közigazgatás a polgári közigazgatásnak. Az alispáni hivatalban továbbra is fennmaradtak a korábbi törvényes rendelkezések által szervezett tisztségek, így az alispáni, a vármegyei főjegyzői, a másodjegyzői és aljegyzői, az árvaszéki elnöki és ülnöki, illetve a tényleges hivatalok, mint a