Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Radics Kálmán: Bihar első évei (1945-1947)

Bizottság elnöke csak közigazgatási tisztviselőnek tartja az alispánt, politikainak nem. A vármegyei rendőrfőkapitány kijelölése kapcsán az egyik felszólaló hangsúlyozza, hogy csak az alkalmas e tisztségbe, aki „ már a múltban is megmutatta, hogy tud és akar harcolni a demokráciáért". Kellő politikai ítélőképességet is kíván ez a tisztség, „akipolitikailag nem érett, az nem megfelelő". Ezen az ülésen választották meg a kisgyűlés tagjai sorából a Közigazgatási Bizottságot. Augusztusban földosztás, az újonnan kinevezett tisztviselők igazolása (kívánatos hogy ezt a régi szolgálati helyükön végezzék), a kevés gabonatermés és ezzel összefüggően a feketekereskedelem felszámolása szerepelt napirendként, de ekkor választották meg a rendőrfőkapitányt is. Szeptemberi ülésén a közgyűlés állategészségügyi jelentést tárgyalt, részletesen foglalkozva a ragályos betegségek elterjedésével. Októberben a berettyóújfalui vármegyei közkórház újjáépítésére 10 millió pengős államkölcsön felvételét határozták el. A főispán az őszi munkák elmaradásáról és az aszálykárról szólt, ennek kapcsán felmerült a közellátás nehéz helyzete. Az új főispán is harcot fogad az üzérkedés ellen. Decemberben ismét felvetődik a közellátás hiányos volta. A főispán javulást, intézkedést ígér, s megemlíti, hogy „az orosz katonai bizottság sót és gyufát helyezett kilátásba azoknak, akik pontosan eleget tesznek beszolgáltatási kötelezettségüknek". Az alispán jelentésében megemlíti, hogy - mivel az adóhivatalok és a postatakarékpénztár ekkor még nem működött -, vármegyei közpénztárt létesített a megyeházán; közpénzt csak ide lehetett szállítani, s innen fizették még az állami tisztviselőket is. E közpénztár szeptember 15-ével szűnt meg. A jelentés a továbbiakban az épületek kijavításáról, s a megyei Közjóléti Szövetkezet működésének megkezdéséről szólt. A malmok községesítését határozza el a közgyűlés, s külön bizottságot hoz létre az ellenőrzésre. Úgy tervezik, hogy ahol visszaélést tapasztalnak, ott a nagyobb malmokat vármegyei, a kisebbeket pedig községi kezelésbe veszik. A véghatározatot - hasonló szellemű állásfoglalás végett - Magyarország Nemzetgyűlésének is megküldték. 1945-ben és utána a kormány az élet minden területére kiterjedően építette ki a népi demokratikus forradalom ügyét szolgáló centralizációt, intézkedésekkel tartotta kézben a szocializmust szolgáló állami akaratot. Egymás után születtek meg azok a rendelkezések, amelyek a közigazgatás rendezésére (14/1945, 1030/1945, 8450/1947, 3630/1947) az önkormányzati ügyvitel és ügyintézés racionalizálására (14/1948, 21/1948, 23/1948), az egyes vármegyei állások államosítására vonatkoztak. Mindezekkel a közgyűlésen foglalkoztak, de ezen túl a közgyűlés a részletkérdéseket szabályozó intézkedések mellett állást foglalt az ország baloldali erőit foglalkoztató politikai mozgalmak ügyében, többek között az agrárforradalom vívmányainak megvédésében, a nagyobb üzemek államosításában, a községi vállalatok kialakításában. Egy év, az 1945-ös közgyűlési napirendjeinek bemutatásával, az események felvillantásával a bizottság munkáját is érzékelhettük. A következő években tanúi lehetünk