Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Tóthné Bordé Katalin: A nyíregyházi nyomdák története a 19. század utolsó harmadában

Jóba-nyomdát dicsérő ízléses tipográfiai kivitelben. Tíz évvel később a millennium alkalmából egy másik helytörténeti munka is napvilágot látott Nyíregyháza az ezredik évben címmel. Geduly Henrik evangélikus püspök munkája a város közviszonyait tárgyalta, valamint a millenáris év ünnepeiről és eseményeiről is tájékozatott. A 14 fejezetből álló könyv 1896 augusztusábanjelent meg. 1899-ben és 1900-ban Szabó Lajos egy-egy novelláskötetét is elkészítette a Jóba-nyomda Köd és napsugár, illetve Bakák címmel. 1906-ban nyomták Jósa András könyvét Barangolás Németországba és visszaemlékezések címmel.

66 Jósa András előbb folytatásokban írta meg németországi múzeumlátogatásainak élményeit a Nyírvidék hasábjain, amelyek azután az említett kötetbe gyűjtve jelentek meg.

67 Jóba Elek jövedelme jelentős részét a lapkiadás, illetve -nyomtatás képezte. A legfontosabb a Nyírvidék volt, ami ekkor még csak hetente egyszer jelent meg, és 1885. október l-jétől 1902 végéig Szabolcs vármegye hivatalos lapja lett.

68 1903 elejétől megszűnt a Nyírvidék megyei jellege, így a községek attól kezdve már nem voltak kötelesek járatni. Amit azonban kötelezően elő kellett fizetniük 1903-tól, az a Szabolcs Vármegye Hivatalos Lapja

69 volt. Szabolcs vármegye törvényhatósága továbbra is szerződéses viszonyban maradt Jóba Elekkel, csak már nem a Nyírvidékre, hanem Szabolcs Vármegye Hivatalos Lapjára, amit indulásától a nyomda fennállásáig Jóbáék, azt követően más helyi nyomdák állították elő 1950 májusaig.

70 Jóba közigazgatási, pénzügyi, iskolai, ügyvédi és egyéb hivatalos nyomtatványokat tartott raktáron, és alkalmi nyomtatványokat is készített. Szinte az egész vármegyét az ő nyomdája látta el közigazgatási nyomtatványokkal, ami állandó munkát adott a számára, és így a cég létét biztosította. Az 1892 és 1894 közötti három évben Nyíregyháza város tanácsával is szerződésben állt hivatali nyomtatványok szállítására.

71 A nyomdák teljesítőképességének, munkájuk minőségének a technikai felszereltség: a sajtók és simítógépek száma és korszerűsége, a betűkészlet mennyisége és milyensége, betűöntő műszer léte stb. volt az egyik fontos feltétele. A Jóba-nyomda tíz évig működött a Piringertől megvett felszereléssel, de az 1890-es években már kevésnek bizonyult a kézi sajtó és az üzem egyetlen gyorssajtója. Ezért Jóba Elek 1894-ben elérkezettnek látta az időt egy második gyorssajtó beszerzésére, ami 50x70cm-es nyomófelületű volt. 1904-ben egy az előzőnél nagyobb nyomófelületű (70x100 cm-es) tégelyes gyorssajtót is vásárolt.

72 Ezért jogosan hirdethette, hogy tipográfiai üzemében „mindennemű könyvnyomdai munkák gyorsan, pontosan és jutányosán eszközöltetnek", illetve hívhatta fel a figyelmet nyomtatványraktárának termékeire és „a legmodernebb gépekkel berendezett" könyvkötészetére is. Ez utóbbira 1892 decemberében váltott ki ipart. így Jóba Elek technikai szempontból kiváló és a vármegyében nagy elismertségnek örvendő vállalkozást hagyott örököseire 1906-ban.

73 Az „Ébredjünk" nyomda felszerelését 1892-ben Kalina József vásárolta meg, aki október l-jén indította vállalkozását. Az elsőfokú iparhatóságon 1892. október 4-én kapta meg az 66 MZSK HT; VERTSE, 1928. 191-192.; PETRIK, 2001. 67 CSERVENYÁK, 1993.660-661. 68 SZSZBML, V. B. 186. K. 8233/1885. 69 Hetente egyszer jelent meg 1903. január 4-től 1950. májusig. A Jóba-nyomda a fennállásáig készítette azt. Lásd LÁSZLÓ, 2002, 277. 70 SZSZBML, ГУ. B. 402. 39/1903. K. 9758. Bgy. 382/1903.; 59/1911. K. 20937. Bgy. 1009/1911. 71 SZSZBML, V. B. 186. III. 93/1892. 72 VERTSE, 1928. 155.; SZSZBML, V. B. 189. 2821/1937. 73 Jóbáék 1906. júl. 16án kiállított számlája. Lásd SZSZBML, XV. 8. 1. d. 9. pali. Nyíregyháza, Jóbanyomda; SZSZBML, XV. 6. Nyíregyháza, 9. köt.