Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Tóthné Bordé Katalin: A nyíregyházi nyomdák története a 19. század utolsó harmadában

engedélyét nyomdásziparra, ami alapján október 10-én papírkereskedésre is kiváltotta az ipart. Kevesebb, mint egy évvel azután, hogy 1891 decemberében megszűnt az „Ébredjünk", Kalina József megjelentette az utódlapjának: a Magyar Nemzetőrnek az első és egyben mutatványszámát 1892. október 16-án, ami 1893 októberéig jelent meg. Két alcíme közül az első minden kétséget kizáróan mutatta a kapcsolatát az elődjével: Előbb „Ébredjünk". A második alcíme: Ipar, kereskedelmi és közgazdasági érdekeket képviselő lap volt. A vasárnaponként megjelenő hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala a Körte utca 3. számú házban kapott helyet, ahol a nyomdája is működött. Ennek tulajdonosa Kalina József volt, aki budapesti nagy nyomdákban szerzett tapasztalatokkal felvértezve jött Nyíregyházára, és nyitotta meg könyvnyomdáját, valamint papírkereskedését 1892. október l-jén. Meglévő nyomdagépei mellé Mikecz Józsefné officinájának felszerelését is megvásárolta. Mikecz József átengedte neki az „Ébredjünk" kiadásának a jogát is, de Kalina József jobbnak vélte Magyar Nemzetőr cím alatt megindítani a lapját, aminek a felelős szerkesztője ugyancsak Mikecz József lett. Kalina a lapjában a nyomdáját és annak szolgáltatását is reklámozta. Eszerint a „legújabb szerkezetű gépek és legdivatosabb betűnemek" álltak a rendelkezésére, amelyekkel „tiszta és ízléses" kiállítású nyomtatványok - úgymint könyvek, meghívók, névjegyek, üzleti kártyák, árjegyzékek, gyászjelentések, ügyvédi nyomtatványok stb. - készítését vállalta, papírüzletében pedig mindenféle papírt, iskolai és irodaszert, naptárakat kínált. Kalina József 1893 októberében ismeretlen okból abbahagyta a vállalkozását.

74 Attól kezdve 1897 elejéig csak Jóba Elek és Piringer János nyomdái működtek a városban. 1897. február 19-én állította fel kőnyomdáját/Vűgy Mór,

15 így az 1897. decemberi zárt ajánlati versenytárgyaláson már pályázhatott, de akkor ismét özvegy Piringerné nyerte el a szállítás jogát, és vele kötött szerződést Bencs László.

76 1897-ben végrehajtást foganatosítottak Nagy Mór ellen. 1899. január 27-én már Nagy Mórné folyamodott könyvnyomtatói iparigazolványért, amit másnap meg is kapott. így akkortól ő lett a Nagy Mór-féle nyomda tulajdonosa. Ez a tipográfiai üzem lapkiadásra és -nyomtatásra, valamint kisebb nyomtatványok előállítására szakosodott. Nagy Mórné vezetése idején ez az officina állította elő a Szabolcsi Hírlap politikai napilapot egy fél évig, majd a 25 számot megélt Szabolcs című társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági lapot adta ki és nyomtatta néhány hónapig. Megélhetésének biztosítására főként aprónyomtatványokat: névjegyeket, felszólításokat, levélpapírt, borítékokat, táncrendeket, körleveleket, szavazólapokat, reklámcédulákat, meghívókat, nyugtákat és falragaszokat készítettek.

77 Nagy Mórné nyomdája 1904 márciusában szűnt meg, és a tulajdonos májusban a városból is távozott.

78 1899 közepén indult a Bessenyei-nyomda, ami Sebők Ede rövid életű vállalkozása volt. Két sajtótermékéről tudunk: a Szabolcsi Híradó társadalmi, szépirodalmi hírlapról, ami később még közgazdasági témakörrel is kibővült és a Lidérz című képes élclapról. Az előbbinek a kiadója is Sebők Ede volt. Csupán egy önálló kiadványa ismert 1899-ből: a Nyíregyházi Ipartestület egy kiadványa.

79 1 900 decemberében Sebők Ede is pályázott Jóba Elek és Piringer Jánosné mellett a város közigazgatási nyomtatványnak szállításáért az 1901-1903 közötti időszakra. Mivel Sebők csak a második legjobb ajánlatot tette (4994 korona 20 fillér) 74 SZSZBML, V. B. 186. III. 1173/1892.; XIII. 277/1894.; SZSZBML, XV. 6. Nyíregyháza, 9. köt. és 12. köt. 75 Az 1884. évi XVII. tc. 4. paragrafusa szerint az iparhatóság köteles volt három napon belül kiadni az iparigazolványt, ha a kérelmező megfelelt az előírásoknak. 76 SZSZBML, V. B. 186. III. 877/1894. 77 SZSZBML, V. B. 186. I. 39/1897., 1899. évi közigazgatási mutató; SZSZBML, XV. 6. Nyíregyháza, 13. köt. 78 SZSZBML, V. B. 186. XIII. 50/1903.; III. 7/1905.; LÁSZLÓ, 2002. 274., 298. 79 SZSZBML, XV. 8. 1. d. 1. pali. Nyíregyháza, Bessenyei-nyomda.