Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Németh Péter: Egy hős és felmenői

résztvevője az udvar életének. Ő volt egyébként a Dunántúlon is birtokos Рок nembeli Meggyesiek után az első ember Szabolcs és Szatmár nemesi társadalmából, aki ebbe a magasságba felemelkedett! Sőt, ha hihetünk Mályusz Elemér elemzésének, az 1423. március 30-i Késmárkon aláírt lengyel-magyar békeokmány alapján erre az időre már a Sárkány-rend, az ország kormányzását kézben tartó bárói csoport tagja is,

23 s ennek következtében bővül a Bátoriak ékvágásos címere a pajzsot kerítő sárkánnyal.

24 Bátori István életútja ettől kezdve szinte töretlen: Engel szerint 1431. szeptember 20-ig tölti be az asztalnokmesteri posztot,

25 majd karrierjében - úgy tűnik - egy rövid törés következik. Ez az az időszak, amikor Zsigmond ismét hosszú időre távol van az országtól, 1431. november végén itáliai királlyá, 1433. május végén német-római császárrá koronázzák, csak 1434. október 8-án tér vissza Pozsonyba. A király töretlen bizalmát jelzi, hogy 1435 februárjában, a kormány átszervezésekor

26 az üresedésben lévő nádori méltóságot ekkor betöltő Palóci Mátyus helyére lép, azaz a kormány harmadik embereként ő lesz az országbíró 1440ig. Akkor hát megvonták-e a bizalmat két évre Bátori Jánostól vagy sem? A számomra elérhető oklevelek alapján Bátori 1433-ig változatlanul főétekfogó mester volt. Igaz, van két oklevelünk, amelyben Perényi Imre fiai János és István szintén főétekfogó mestereknek vannak említve,

27 de az ellentmondás feloldható. Úgy vélem, 1431-ben - várva a beteg Garai Miklós életútjának a végét - Zsigmond ígéretet tett a két Perényi testvérnek, hogy a bekövetkező kormányváltáskor övék lesz az asztalnokmester posztja. Ennek alátámasztására nevezte a két testvért a király egy oklevele a poszt betöltőinek, amely cím birtokosának érezhette magát Perényi János, amikor oklevelét a király távollétében, 1432 tavaszán kibocsátotta. Ám mégsem következett be a várt fordulat, s ezt tükrözik Palóci Mátyus országbíró oklevelei, aki változatlanul Bátori Jánost tekintette a cím tényleges birtokosának, hiszen okleveleiben még 1432-ben is magister dapiferorum megnevezéssel illeti.

28 S egy évvel később, a nagy ügyfélforgalmú leleszi konventben is tudni illett, hogy ki a cím betöltője,

29 mint ahogy azt a királyi udvarban is tudták. 23 MOL, Df 288999; CD. Hun. 1829-1844. 10/6. 536.; MÁLYUSZ, 1984. 63. 24 Az ősi Gutkeled-címer veres pajzsban három fehér jobbra néző fehér ék(vágás). Ehhez járult a 14. században a sisakdísz, amely a pajzsalak ismétlése zárt veres szárnyon. Majd a sisakdíszt elhagyva a pajzsot a nyakára csavarodó farkú, pikkelyes testű sárkánykígyó veszi körül, s e fölé kerül a pajzsot már nélkülöző sisakdísz. A reneszánsz ábrázolásokra lásd KALMÁR - SZALONTAI, 1961. 63-70. XII-XLX. t. 25 ENGEL, 1996. 1. köt. 47. a KÁROLYI, 1882-1897. 2. köt. 133-ra hivatkozva. Itt Palóci Mátyus országbíró Bátorít egykori asztalnokmesternek nevezi: magnificus Stephanus de Bathor alias dapiferorum regalium magister (MOL, Dl. 98899). 26 Az időpontot a kutatás hagyományosan az év március első felére, pontosabban március 8-ra teszi. (Vö. DÖRY BÓNIS - BÁCSKAI, 1976. 276.) Azonban a kinevezésekre már februárban sor került. Vö. 1435. febr. 20.: MOL, Dl. 62264, amelyben Bátorít országbíróként; 1435. febr. 23.: Dl. 80496, amelyben Palócit nádorként, s ugyanezen a napon kibocsátott MOL, Dl. 48646, amelyben még országbíróként említik. Bátori oklevelének dátumát Engel Pál tévesnek tekinti (ENGEL, 1996. 1. köt. 10.). 27 1431. ápr. 19.: MOL, Dl. 70868, amelyben Perényi Imre fiait, Jánost és Istvánt a királyi oklevél asztalnokmestereknek nevezi, de már a MOL, Dl. 70870 nem! A másik oklevelet 1432. ápr. l-jén Perényi János asztalnokmesterként adja ki. Méltóságsorban csak 1434. nov. 25-től (ENGEL, 1996. 1. köt. 47.). 28 1431. nov. 6.: MOL, Dl. 54771; 1431. nov. 10.: MOL, Dl. 54775; 1432. jan. 20.: MOL, Dl. 12436, kiadása: DÖRY - BÓNIS - BÁCSKAI, 1976. 256.; 1432. febr. 16.: MOL, Dl. 54784-6; 1432. máj. 12.: MOL, Dl. 54794, valamennyi Palóci Mátyus országbíró kiadványa, a 12436 kivételével, amely Zsigmond királyé! 29 1432. ápr. 10.: MOL, Dl. 54789-54790; 1433. ápr. 17.: MOL, Dl. 54814, valamennyi a leleszi konvent kiadványa. A konvent csak 1433. dec. 15-én nevezi Bátorít volt asztalnokmesternek (MOL, Df. 211931).