Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
III. Családtörténeti tanulmányok - Csorba Sándor: A Kölcsey nemzetségrend leírásainak forrásai, változatai
valamelyik honfoglaló nemzetségtől származtathatták magukat, a de genere megkülönböztetéssel éltek, míg mások a birtokuk helyét emelték családi nevükké. 4 A Kölcsey nemzetség a honfoglaló ősök közül Ond vezértől eredeztette magát, és Kölcsey fenti soraira utalva, az első foglalás jogán szerezte birtokát. Az idők folyamán a kölesei előnevet viselők arról a Kölese nevű településről vették a megkülönböztetést, amely falu maga is személynév volt, vagyis Kölese ispántól kapta nevét a személyneves helynévadás egyik formájaként. A Kölcsey nemzetséggel foglalkozó szakirodalom olyan gazdag, hogy lehetetlen leírni egyetlen családfát is anélkül, hogy ne ismernénk az egymást követő munkák tényanyagát. A müvek sorát Szirmay Antal könyve nyitotta meg. Részint а IV. Béla király (12351270), részint a Nagy Lajos király (13421382) idejében született iratok alapján következtetett a nemzetség eredetére. Elfogadta a Névtelen P. dictus Magister véleményét, aki a honfoglaló Ond vezértől, Ete atyjától származtatja a nemzetséget. Ebbeli vélekedésében megerősítést talált III. Ferdinánd király (1637-1657) 1642. évi adománylevelében, mely szerint a „Kölchey nemzetség valóban egy régi nem Magyar Országba. Eredetét veszi Ónud Vezérnek maradékától Kuch Ábrahámtól, a'ki IV. Béla Király idejében igen nevezetes ember volt. " A közbülső 1368. és 1376. évi, majd Mária királynő (1382-1395) 1382. évi királyi parancsolatában újabb adatokra bukkant a nemzetség tagjaira vonatkozóan. Jóllehet nem készített táblázatot, de kutatásának eredményét értelmezve előtűnik a család első nagyobb egysége, amelynek élén a honfoglaló Ond vezér áll, akitől Ábrahámhoz, majd Dieneshez és ennek öt fiához, Jánoshoz, Jakabhoz, Andráshoz, Mihályhoz, Miklóshoz, valamint János révén Istvánhoz és Györgyhöz, Jakab után Jánoshoz vezetnek a szálak. 5 A mintegy negyedszáz név azonban nem mutatja a genealógiai folyamatosságot az 1423-1800 közötti években, de egyes esetekben látszanak az összefüggés szálai, mint amikor együtt említi Jakab, György, Dienes nevét (1423), Farkas fia Jakabot (1436), ennek testvérét, Margitot, aki Kömörei Mihályné (1481, 1487), Farkast, Tamást és Jakabot (1487), Andrást (1554), Borbálát, aki Zalai Sárkány Simon felesége (1571), Ferencet (1591), Magdolnát (1633), Pétert és Zsigmondot (1642) és Györgyöt, akinek hitvese Ráthy Judit (1646). 6 A jelzett időköz fontos adaléka a tisztségviselők közlése, miszerint Gáspár 1654-1656, Imre 1695-1703, Ferenc 1709-1718 között szolgabíró volt, míg István 1784-től al-, 1790-től főszolgabíróként működött, Dienes és György hadnagyként (1742), Imre pedig alhadnagyként (1800) szolgált. 7 Kölcsey Ferenc 1831-ben belekezdett nemzetsége történetének megverselésébe. A 17 sornyi töredék valószínűleg egy eposz kezdete, vagy „ollyforma valami akart lenni, onan gyanítom — írta Pap Endre Szalay Lászlóhoz 1839. július 7-én —, mert Kölcsey beszélé családja előtt; miképen nemzetsége'régi embereinek egy catastropháját szándékozik megénekelni". 8 Bár a töredék cím nélküli, a szakirodalom Kölcsey néven emlegeti. 4 SZABÓ, 1976. 230. 5 SZIRMAY, 1809-1810. 2. köt. 254-261. 6 Uo. 2. köt. 222-261. 7 Uo. l.köt. 131-135. 8 Idézi és másféle magyarázatokat is fűz a vershez Szabó G. Zoltán. Lásd KÖLCSEY F., 2001. 951-956.