Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Margócsy József: Nyíregyháza város térképészete (Nagy Elek, 1879–1953)

A köztereken, a hivatali épületek előtt a szegődtetett utcaseprők takarítanak. A magánházak előtti teendőkre szigorú (és számon is kérő) rendeletek írják elő a köztisztaságra törekvést. Vasárnap, ünnepek napján már reggel hétkor beszólnak a rendőrök, ha nem észlelik az eltakarítás nyomát, kilenckor újra cirkálnak, de akkor már „felírják" a hiányosan takarító házakat, akkor már büntetés következik: ezeket a rendőrség keményen be is hajtja... A harmincas évek legelején, a gazdasági világválság következtében helyi munkanélküliség is keletkezett. A mérnöki hivatal irányításával a segélyezést ínségmunkával igyekeztek enyhíteni - kubikolás formájában. Néhány ilyen nagyobb szabású munkát is terveztek és vezettek, részben országos céljuttatás segítségével is a Rákóczi - Tokaji utca külső részén az immár országosan is igényelt repülőtér helyének vízmentesítése és planírozása formájában, több éven át.

15 Teljesen városi tervezés, finanszírozás és megoldás a Sóstó tavának ikresítése, az 1931-től már működő, akkor korszerű szabad strand máig hideg strandnak nevezett és használt területének kialakítása. Nagy lépésnek számított ez a Sóstó üdülő jellegének kialakulása érdekében: fokozatos szoborellátással, székely kapuval, parkszerű kialakítással. 1928-ban szintén házi tervezésben keletkezett (csak) két darab „zöld villamos", azaz nyilvános illemhely. Még ezeket is eltünteti a háború utáni időszak, évtizedek múlva is csak egygyel „pótolják", a megyeháza előtt: akkor is sok, érthetetlen ellenkezés, gúnyolódás, ízléstelen „olvasói levelek" kísérik indulását, működését. Ki érti ezt? A növekvő város közlekedését segíti a hosszú utcáknak közökkel, utcácskákkal való „szeletelése". Ennek legszemléletesebb eredménye az 1935-ben elkezdett és kialakított Krúdy Gyula utca. Később kezdődött északabbra, a Meskó László utcának a létrehozása. Befejezése már 1945 utánra maradt, akkorra már az utca neve Garibaldira változott... Az ilyen hosszadalmas eljárások természetesen tűzbiztonsági érdekűek, a tűzoltók közlekedési nehézségeinek legyőzését is elősegítik. A húszas évek elején, minisztériumi segítséggel „kislakások" telepszerű megépítésével, afféle tisztviselőtelep 34 lakásos tömbjével segítették a lakásínség megoldását a volt szegényház kertje mögött, a Rákóczi és Árok utca között. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság által igénybe vett régi vásártér 100 holdjából alakították ki a húszas évek végétől az Ady Endre és Nagyvárad utcától keletre eső lakáshelyeket, és itt épült a Damjanich laktanya is. Hasonlóképpen folyt a lakásépítés a Vörösmarty tér környékén, illetve az ún. Friedmanntelepen (ma Kertvárosban); előbb a mai Derkovits utca déli oldalán, majd később a Hősök temetője mellett a közeli nagy lovassági laktanya altisztjei részére, ikerlakásokkal. (Ez utóbbiak nagyobbik része az 1944. szeptemberi bombázáskor pusztult el.) Ugyancsak 1941-ben a mai Örökösföld lakótelep szélén épült a Család utcai 16 lakás a nagycsaládosok részére, illetve a Kemecsei úti homokbánya keleti oldalán hasonló céllal két lakás, az Országos Nép- és Családvédelmi Alap szervezésében. A város életének múltjában gyakran került ilyen-olyan vagyoni felmérés, áttekintés a szükséges banki kölcsönök felvételének biztosítására, pl. az örökváltságkor, az 1854. évi kényszerkölcsön, majd a nagy lovassági laktanya felépítésének vállalásakor, 1890-ben. A húszas évek divatja volt a külföldi nagy kölcsönök városi igénybevétele. Nyíregyháza ilyennel nem élt. Meg akarván győződni alaposabban vagyoni állapotáról, 1933-ban elkezdte a város vagyonleltárának elkészítését. Ez a mai napig páratlan, széles körű, mélységű felmérés 1934-re el is készült pontos térképmellékletekkel, illusztrációkkal, természetesen a mérnöki hivatal feladatkörébe tartozva. A munkát főleg a városgazdálkodási részleg készítette Gyurikovics Lajos 15 JÁNKFALVI, 2005. 36-53.