Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Margócsy József: Nyíregyháza város térképészete (Nagy Elek, 1879–1953)

(1895-1975) hivatalvezetővel az élen, a leírást és a szükséges térképvázlatokat pedig Dienes István (1906-1976).

16 6. Az egyébként pontos és gondos hivatalvezetőként kissé rideg embernek minősített Nagy Elek a hivatalon kívül, otthonában szívesen végzett famunkákat, lombfurészes kivitellel. A hadifogság szoktatta erre az egyébként kellemes szórakozásra. Amikor ötévi távolléte után 1920ban hazaérkezett, két leányának hozta azt a „berendezett" babaszobát, amelyet célszerűen csomagolva sikerült megóvni. Ennek nemcsak a gyermekei örültek, hanem az ismerősök, rokonok folyamatos látogatásai, köszönő-megelégedett szavai is melegíthették Nagy Elek szívét, lelkét. A Bessenyei Kör krónikása szerint a városháza nagy termében rendezett alkalmi kiállításokon nagy érdeklődés kísérte „meglepően szépen sikerült faintarziáit". Szomorúan kellett tapasztalnia, hogy a második világháború nyíregyházi következményeihez készítményei is beletartoztak: elpusztultak. Nyugdíjasként mégis újrakezdte munkálkodását: ahogy pályája elején szülőföldjének készített terveket egy templom építéséhez, öreg korára családja baráti körének készített intarziás képkereteket az újabb generáció fényképeinek megőrzésére. Ezzel is igazolta, bizonyította a legenda szerinti Apelles állítólagos életelvét kifejező szállóigét, mely szerint „nulla dies, sine linea ". Ez szabadabb fordításban így hangzik: „ne menjen le a napod, hogy valami hasznosat ne tettél volna ". Felhasznált forrás SZSZBML, V. B. 181. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, Nyíregyháza Rendezett Tanácsú Város (1929-től Megyei Város) Közgyűlésének és Képviselő-testületének iratai, 1872-1950. Felhasznált irodalom BODOR, 1926. CSERVENYÁK, 1969. CSERVENYÁK MEZŐ, 1987. GEDULY, 1896. HŰNEK, 1931. JÁNKFALVI, 2005. NAGY, 1931. SZOHOR, 1924. Bodor Aladár: Száztíz községfejlesztési gazdasági, egészségügyi és kultúrkiállítás. Bp., 1926. Cservenyák László: Nyíregyháza örökváltsága. Nyíregyháza, 1969. Nyíregyháza története. Szerk. Cservenyák László - Mező András. Nyíregyháza, 1987. Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza, 1896. Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. Szerk. Hűnek Emil. Bp., 1931. Jánkfalvi Zoltán: Gépmadarak a szabolcsi égen. 1. köt. Bp., 2005. Nagy Elek: Nyíregyháza fejlődése. In: Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. Szerk. Hűnek Emil. Bp., 1931. 39-67. Nyíregyháza az örökváltság századik évében. Szerk. Szohor Pál. Nyíregyháza, 1924. 16 Ez a levéltár gyűjteményének V. B. 192. jelzetű fondja.