Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Erdős Ferenc: Gróf Károlyi József, a politikus (1884–1934)

Erdős Ferenc Gróf Károlyi József, a politikus (1884-1934) Károlyi József 1910-ben döntött az aktív politizálás mellett. Ebben az évben a nagykárolyi választókerület képviselőjeként került be a képviselőházba, a Függetlenségi és 48-as Párt jelöltje, dr. Papp Béla visszalépése következtében, pártonkívüli képviselőként. Ez időben gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya volt uralmon. Úgy tűnik, hogy a fiatal Károlyi József politikai pályafutása kezdetén Apponyi Albert grófban találta meg politikai eszményképét. Mindenesetre 1913-ban, amikor Tisza István gróf második kormánya kezébe került a hatalom, ő Apponyi Albert híveként a függetlenségi pártba lépett be. Apponyi mögött akkor már hosszú és változatos pálya állt. Szerepe itt és most csak mint Károlyi József eszményképének és talán mentorának a jelentősége vehető figyelembe. Apponyi 1905-ben belépett a függetlenségi pártba, s így Zichy Nándor katolikus néppártja maradt az egyetlen párt, amely egy ideig a katolikus egyházpolitika mellett először tűzte zászlajára a szociális intézkedéseket, a kisgazdák és a kisiparosok helyzetének javítását, szövetkezetek létesítését. A Károlyi családban a függetlenségi politika mellett az agrárius és mélyen szociális eszmék is fellelhetők, ez utóbbit gróf Károlyi Sándor (1831-1906) testesítette meg. Azt az irányzatot, amelynek gondolati elemei Károlyi József későbbi beszédeiben, cikkeiben leginkább felismerhetők. Emigrációjából hazatérve Károlyi Sándor is Apponyi párthíve, a hazai szövetkezetek Központi Hitelintézetének, majd a Gazdaszövetségnek elnöke lett. A fiatal Károlyi József politikai arculatát valószínűleg ezek a példaképek alakították.

1 Károlyi József karitatív érzületének és szociális gondolkodásának bizonyítéka a magyarországi Páli Szent Vince Egylet munkájában való részvétele is. Ez a társaság a katolikus karitatív egyesületeket fogta össze, és Magyarországon (először Sopronban) 1862-ben jött létre, az ún. Szent Vince konferenciák keretében. Az egyesület központi tanácsa 1896 óta működött Budapesten Zichy Nándornak (1829-1911), a fent említett Katolikus Néppárt alapítójának elnöklete alatt. Az egylet célja mindenekelőtt a városiasodással együtt járó pauperizmus enyhítése és a tönkrement egzisztenciák segítése volt. Zichy Nándort 1911-ben Károlyi József követte az elnöki székben.

2 Károlyi József tevékenysége a Tiszántúlról egyre inkább a Dunántúlra tolódott át. Mint a fehérvárcsurgói hitbizomány ura tevékeny részt vállalt Fejér megye gazdasági és közigazgatási életében. Ez a szerep teljesedik ki a következő években újonnan elfoglalt állásában, amelyet némi megszakítással 1917 és 1921 között töltött be, mint Fejér megye és Székesfehérvár város főispánja. A Tisza-kormány lemondása után a Munkapárthoz közel álló Széchényi Viktor gróf, Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város főispánja a küszöbön álló kormányváltozás természetes következményeként beadta lemondását. Általánosnak bizonyult az a vélemény, hogy a kormánykoalíció időszakában főispánná kinevezett Széchényi magatartásával és politikai toleranciájával nagyfokú tiszteletnek és népszerűségnek örvendett. Olyannyira posszibilis személyiségnek bizonyult, hogy a koalíciós kormányzat lemondását követően az 1 ÉBLE, 1913.; NAGY, 1857-1865. 5. köt. 98-111.; GUDENUS, 1993. 35.; ERDŐS - NYÁRI, 1996. 73-161. 2 CSAPODI, 1993.