Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Csiffáry Gergely: A Károlyiak szerepe 19–20. századi Parád fejlődésében

többi családtag illő ellátásáról is ő gondoskodott. A hitbizományt tilos volt elidegeníteni, eladni, elajándékozni, nem lehetett a családon belül felosztani, sem pedig kölcsönnel megterhelni. Ezek a szigorú kötöttségek hosszú távon megakadályozták a hazai nagybirtok felaprózódását, s így elősegítették, hogy a magyarországi arisztokrácia tartósan megőrizhesse gazdasági és társadalmi vezető szerepét, amelyet csak az 1945-ös földreform szüntetett meg véglegesen. Párád növekvő számú lakosságának a kevés mezőgazdasági müvelésre alkalmas földterület mellett a megélhetést az uradalomban vállalt munka, a fuvarozás, az erdei munkák, az üveggyárban és a szomszédos recski ércbányában vállalt munka biztosította. Az 1860-as évek elején az évekig tartó aszály és éhínség miatt, majd az 1863. augusztusig kitört két tűzvész következtében a gyarapodó népesség egy része a kivándorlást választotta, s a tengerentúlon próbált szerencsét, többen távoli uradalmakban vállaltak summásként munkát.

10 Károlyi György a levert 1848-1849-es forradalom és szabadságharc után erőteljes gazdasági tevékenységbe fogott. György grófnak számottevő érdemei vannak a recski ércbányászat megteremtésében. Az előzményekhez tartozik, hogy még 1844-ben Holló József recski gulyás a Károlyi-birtokhoz tartozó Recsk falu melletti Báj-patakban termésrezet talált, viszont az értékes leletet csak öt év múlva, 1849 májusában jelentette a recski bíró, Borsos József a megyei törvényhatóságnak.

11 Amint a recski termésréz leletnek híre ment, az felkeltette a vállalkozók érdeklődését a környék ércbányászata iránt. Párád és Recsk környékén a színesércbányászat kezdetei 1850-ig nyúlnak vissza. 1850-től a Parádfürdőt körülvevő Fehérkő és Veresvár nevű hegyek lejtőin két pesti nagykereskedő, Wass Ödön és Hochmeister Frigyes kezdett réz- és ezüstérc után kutatni. 185 l-l852-ben már ércelőkészítőt s érczúzót, továbbá igazgatósági épületeket és munkásbarakkokat emeltek. Ez a Pest-Mátrai Bányatársulat 1855-ig termelt ércet, s a dúsított őrleményt a Felvidékre fuvarozták, ahol a Szepes megyei óvízi és óhegyi kincstári kohókban váltották be igen jövedelmezően. E társaság sikerein felbuzdulva Parádfürdőn egy másik bányatársulat is nyitott egy bányát Egyezség néven, szintén a Fehérkő oldalában. Majd 1852-ben Károlyi György birtokos vezetése alatt megalakult a Parád-Mátrai Bányatársulat, amely már a szomszédos Recsk község határában lévő Lahóca hegy déli részén működtetett bányát. Idővel még más bányatársulatok is alakultak a környéken, de komolyabb tőke híján csak az ún. dúsércek termelésére nyitottak bányákat, mert az ún. szegényércek tömeges kitermelésére, az azokból történő érckinyerésre nem vállalkozhattak elegendő pénz és megfelelő technológia híján. (A kitermelésnek ezt a módját a szakirodalom rablóbányászkodásnak nevezi.) Ezért a kisebb bányatársulatok üzemei csak néhány évig voltak kifizetődőek. A fordulatot 1861. november 24-én megalakított Mátrai Bányaegylet hozta meg, amely Recsk területén, a Lahócában tartósan ércbányát tudott nyitni, s e vállalat - később jogutódjai - a Lahócára koncentrált réz- és ezüst kitermelését 1979-ig sikerrel folytatta.

12 Végső soron azzal, hogy Károlyi György megkezdte a recski bányanyitással az itteni bányászatot, számottevő szerepe volt a helyi ércbányászat megteremtésében, amely másfél évszázadig tartós megélhetést biztosított a környék lakosainak. Párádon még II. Rákóczi Ferenc létesített egy kisebb üveghutát 1710-ben. Ez az üveggyártó fabrika, amikor a Károlyiak birtokába került az uradalom, már több mint 130 éve fennállt. 1847-ben már 20 000 schok

13 metszett és közönséges üveget állított elő. Fényes Elek adatai 10 CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, 2001. 33-37. 11 KUBINYI, 1867. 2-3. 12 CSIFFÁRY, 1979. 13 egy schok = egy láda = 60 db üveg