Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Csiffáry Gergely: A Károlyiak szerepe 19–20. századi Parád fejlődésében

György 1834-ben a Fejér megyei csurgói, 1847-ben a Heves megyei debrő-parádi, 1859-ben pedig a Pest megyei sőregi, majd 1862-ben az Arad megyei mácsai uradalmakat vásárolta meg.

6 1848-ban Károlyi György Szatmár megye főispánja, országgyűlési képviselő. 1848. december 10-én, mivel az országgyűlés tanácskozásain 1848. október 3. után is részt vett, a császári haditörvényszék három havi fogságra és 150 000 forint pénzbírság kifizetésére ítélte. Haynau tábornok a fogságot elengedte.

7 Károlyi György felesége, gróf Zichy Karolina, a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök feleségének, Zichy Antóniának a nővére volt, aki Kossuth híveként fontos szerepet játszott az 1849-es vereség utáni nemzeti ellenállásban. Buda császári parancsnoka a hatóság elleni izgatással vádolta, s korbácsolással fenyegette meg. Ezután évtizedekig külföldön - nagyrészt az itáliai Vicenzában - élt, egészen 1882-ig, ekkor Parádsasváron telepedett le.

8 A Károlyi család Habsburg-ellenességére jellemző példa, hogy Károlyi György két fia, Tibor és István 1866-ban kapcsolatban álltak a Klapka-légióval.

9 Az 1848-as, ún. áprilisi törvények eltörölték a jobbágy szolgáltatásokat és a papi tized fizetését, s megtörtént a jobbágyfelszabadítás. A törvény azonban földtulajdonossá csak a volt úrbéres jobbágyokat tette, egy sor kérdésről, a maradványföldekről, erdő- és legelőelkülönözésekről nem döntött. Ez számos konfliktust eredményezett. A parádi lakosok 1848. május 6-14. között Károlyi György erdei kaszálójában, a Haluskás nevezem, három-négyéves fiatal vágásban erőszakkal legeltették az állataikat, s károkat okoztak. Hasonló eset történt a szomszédos Bodonyban is, ezért Heves vármegye fenyítő törvényszéke elé állították az elkövetőket. Párádon nemcsak megtagadták az állatok eltávolítását az erdőből, de a felizgatott helyi lakosok egy nagyobb csoportja baltákkal, botokkal felfegyverkezve fenyegette az uraság erdészeit. A törvényszék szigorú ítéletet hozott, a tetteseket zendülésben marasztalták el. Az elsőrendű vádlottat 15 hónap, a másodrendű vádlottat 12 hónap vasban letöltendő börtönre és közmunkára ítélték. Nyolc további résztvevőt 9-9 hónapra, egyet 2 hónapra, két másikat l-l hónapra ítéltek. Egy személyt, aki igyekezett a viszályt elsimítani, felmentettek. Kötelezték az elítélteket a több mint 1000 forint kár megtérítésére. A lakosok hiába kérvényezték 1848 júliusában Deák Ferenc igazságügyminisztertől a fogságba vetettek szabadon bocsátását, a miniszter elutasította a kérelmüket. 1848-ban a jobbágyfelszabadításkor a parádi társadalmon belül a birtokosok a lakosság 27,8%-át, a házas zsellérek 41,4%-át, a hazátlan zsellérek pedig 31,1%-át alkották. így nagyvonalakban a személyében szabad parasztság egyharmada rendelkezett saját birtokkal, kétharmaduk birtok nélkül maradt, ők a kialakuló gazdasági-termelési versengésben behozhatatlan hátrányba kerültek. Károlyi György már 1844-ben kísérletet tett az úrbéri illetőségek elkülönítésére, de az megakadt 1848-ban a jobbágyfelszabadítás és a zendülők pere miatt. így a birtokelkülönítés csak 1856-ban kezdődött, és 1865-re fejeződött be. A község határának a zöme a jobbágyfelszabadítás után továbbra is s debrő-parádi uradalom része maradt, így lakosai a „ nagybirtok árnyékában " éltek. A helybeli birtokszerzésnek elsősorban a domínium szabott szigorú korlátot azzal, hogy Károlyi György elsőszülöttségi hitbizományi alapított. Ennek értelmében a vagyont öröklő elsőszülött fiúutód haláláig kezelte az uradalmat, élvezte a jövedelmeket, miközben a 6 KARÁCSONYI, 1911. 1. köt. 5. 7 MÁTRAY, 1989. 340. 8 TÖRÖK, 1980. 109.; CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, 2001. 131. 9 Eger és Vidéke, 1890. nov. 25. 1. Károlyi Gyula nekrológja