Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Fazekas Rózsa: Károlyi György és Nagykároly
Asztalos György 30 leírása alapján elképzelhető, hogy miként viselkedett az uradalom ebben és az ehhez hasonló esetekben: „Flekl Károly uradalmi jószágkormányzó másnap házról házra járva, a félelem és rettegés miatt betegségben lévőket orvosi gyógykezelés alá vétetni rendelte, mely betegek számára a szükséges gyógyszereket özv. Knerle Józsefné saját gyógyszertárából ingyen szolgáltatta ki. Flekl Károly látván a református egyház szomorú helyzetét, mennyiben a lelkészi lakás, a kertben lévő magtár s a lányok iskolája is a lángok martaléka lett: a gróffal egyetértőleg a máig is fennálló alkalmas, erős, égett-tégla anyagból lévő iskolát még ez évben kegyesen felépíttették. " 31 A nagykárolyi református egyház és a tiszántúli református püspöki hivatal köszönő levelében nagy elismeréssel szólt arról, hogy a gróf minden jobbágyáról vallási különbség nélkül atyailag gondoskodik, és az uradalmaiban lévő református egyházi intézményeket, azok iskoláit is bőkezűen segélyezi. 32 A bajba jutottak azonban nemcsak az uradalom segítségére számíthattak, hanem embertársaikéra is. A közel s távol lévő falvakból sok ruha és élelmiszer érkezett, amiket a nemesek hadnagyának udvarában osztottak szét a rászorultak között. 33 A Károlyiak nagy súlyt fektettek a fennhatóságuk alatt élők erkölcsi nevelésére, a hitélet gyakorlását biztosító intézmények, illetve az egyházi iskolák megfelelő körülmények között való működésére. A kegyes tanítórendieket 1725-ben Nagykárolyban letelepítő Károlyi Sándor az alapítólevélben pontosan megfogalmazta elvárásait: „Az egyházi ténykedésekben, a magán és közájtatoskodásban legyenek a népnek vallási vezérei, főleg pedig az ifjúságnak a vallásban és a tudományokban tanítói kezdve az elemeken és fokozatosan haladva a gymnasiumi oktatásban bezárólag a rhetorikáig".^ A Károlyi Sándor kezdeményezésére alapított kegyesrendi gimnázium 2, majd 4 osztályos volt. II. József idején a négy tanügyi főigazgató egyikévé kinevezett Károlyi Antal többek között elérte a gimnázium hatosztályossá fejlesztését. Az 1850-es évek elején végrehajtott tanügyi reform - a szakrendszerű oktatásra való áttérés - nem kedvezett a kegyesrendi gimnáziumnak, mivel hat oktatójával csak a négyosztályos, ún. kisgimnáziumi feltételeknek felelt meg. A város vezetői azonban szükségesnek érezték a nagykárolyi, illetve a környékbeli ifjúság magasabb szintű oktatásának biztosítását, ezért Károlyi Györgyhöz fordultak segítségért. Károlyi felkarolta a kezdeményezést, és a meghívandó három tanár részére évenként 1800 forintot biztosított, az egyéb költségek fedezését pedig a város vállalta. 35 így Nagykárolynak 1868-tól ismét nagygimnáziuma lett. Károlyi Antal érdeme a római katolikus nemzeti iskola létrehozása is Nagykárolyban. Ötödikként állították fel 1779-ben, és elsőként itt folyt rajz- és énekoktatás is. Károlyi Antal a telken és az épületeken kívül egy 10 000 forint tőkéjű alapítvány 5%-os kamatával, azaz 500 forinttaljárult hozzá az iskola alapításához és működtetéséhez. A többi költséget és a tanárok fizetését az állam vállalta magára. Asztalos György azt írta a Nagykároly történetéről szóló könyvében, hogy 1832-1833-ban veszélybe került az iskola további működése, mert az állam egy megüresedett tanítói állást nem akart többé betölteni. Szatmár megye közgyűlési jegyzőkönyvében azonban már néhány 30 Asztalos György (1822-1918) Nagykárolyban született és a gimnázium alsó osztályait is itt végezte. 1837-ben Debrecenben folytatta tanulmányait. Nagykárolyba 1846-ban tért vissza, és református segéd-, majd egy év múlva rendes lelkész lett. 1860-ban esperessé választották. A Nagy-Károly rendezett tanácsú város története 1848-ig című könyve 1892-ben jelent meg. 31 ASZTALOS, 2004. 231. 32 Uo. 232. 33 Uo. 34 Uo. 193. 35 ASZTALOS, 2004. 177.
