Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Csekő Ernő: A szekszárdi Leopoldok. Pillanatfelvétel egy saját irathagyatékkal nem rendelkező család kutatásának állásáról

mellett társadalmi vonatkozásainak vizsgálata is elkerülhetetlen.

41 Ugyanis az a tény, hogy 1884 utolsó hónapjaiban Szekszárdon két bank szervezése futott párhuzamosan, mégpedig amint a részvényjegyzési felhívásokból kiderül

42 - felettébb eltérő rétegek vezetésével, a kérdés elmélyültebb vizsgálatát teszi szükségessé. Ennek során tisztázandó, hogy az első ránézésre is tőkeerősebb és befolyásosabb körben - mely a megye jelentős főnemesi, középbirtokos családjait is (gr. Apponyi, gr. Széchenyi, br. Jeszenszky, Dőry, Forster, Perczel, Sztankovánszky) felvonultatta, és ahol a Leopold család (Károly, Sándor és Lajos) mellett a szekszárdi zsidóság további tehetős tagjai (Goldberger J. Mór és Leitersdorfer József vállalkozók) is szerepet vállaltak - szerveződő Hitelbank felülkerekedését milyen más okok és szempontok segítették elő. Mivel a szinte kizárólag szekszárdi, és annak jellemzően német és magyar polgársága által megalapítani szándékozott Tolnamegyei Központi Takarékpénztár mentorai közt a függetlenségi párt helyi vezetői, mindenekelőtt Boda Vilmos országgyűlési képviselő és Adler N. János is szerepet vállaltak, nem kizárt, hogy politikai szempontok is keveredtek e történetbe.

43 Megint csak komolyabb elemzést igényel, akár önálló tanulmányban is feldolgozandó az a működés, amelyet a Leopoldok a mezőgazdaság területén, a nagybérleteken folytattak. Ennek kapcsán a gazdaságtörténeti (pl. uradalomtörténeti jellegű) megközelítések mellett szélesebb szempontú vizsgálatoknak is létjogosultsága van, feltárandó, milyen stratégiák mentén alakulhatott ki az a helyzet, hogy az 1890-es évek végétől а II. nemzedék férfitagjai közül, Kornélt kivéve, mindenkinek a bérleten történő gazdálkodás vált fő tevékenységévé. (Ez az agrárium iránti elmélyült, Leopold Sándor fiaira egyaránt jellemző, tudományos érdeklődés kialakulása miatt is érdekes.) Az apjától a gazdaságot az 1900-as évek elején átvevő ifj. Leopold Lajos a Szekszárd melletti Ózsákpusztán (2447 kh), míg legidősebb bátyja, Leopold Samu a szentágotai bérleten (7079 kh) gazdálkodott 1899-ig, korán bekövetkezett haláláig.

44 Halálát követően testvérük, Leopold Gusztáv örökölte meg e bérletet. Ezzel párhuzamosan szintén földbérlettel kezdett el foglalkozni Leopod Károly két fia, Lajos és Mihály is. Leopold Lajos, aki ezt megelőzően évtizedes múltra visszatekintő és jobbára Szekszárdhoz kötődő, kiterjedt üzleti tevékenységet folytatott, a szentágotai uradalom részét képező Szilfamajoron (kb. 1200 kh) gazdálkodott, Mihály pedig a Baranyai megyei Véménd határában található Trefortpusztát 41 A szokásos banki jövedelmek (pl. osztalék) mellett a Hitelbankban viselt tisztség után járó jutalék nem kevés öszszeget tett ki, és jelentős mértékben alakította át a fizetett adó szerkezetét. Pl. az 1915-ben jutalékként kifizetett összeg utáni adó az 1916-os megyei virilis jegyzék összeállításakor számba vett adóösszeg közel kétharmadát tette ki a vezérigazgató, dr. Leopold Kornél (12 541 korona jutalék, illetve a bank bátaszéki fíliájában viselt vezérigazgatósággal járó jutalékként kb. 2500-3000 korona) esetében, de ez az arány a szintén igazgatósági tag (1911-1916) ifj. Leopold Lajosnál is 30%-ot tett ki. (6296 korona jutalék). CSEKŐ, 2002/a. 158-159.; TMÖL, IV. B. 404/b. Közigazgatási iratok. 446/1916. 42 Tolnamegyei Közlöny, 1884. nov. 30. 4., 1884. dec. 21. 5. 43 A Központi Takarékpénztár alapítói egyébként 1885. február 4-i értekezletükön döntötték el, hogy „ tekintve a fenforgó viszonyokat, tervünk létesítésétől elállunk ", mikor már a Hitelbank igazgatóságának megválasztására is sor került (január 18.). Tolnamegyei Közlöny, 1885. febr. 8. 1., Szekszárd Vidéke, 1885. jan. 22. 2. 44 Elszórt adatok alapján valószínűsíthető, hogy 1897-ben kezdődött Leopold Samu szentágotai gazdálkodása. Ezt látszik erősíteni, hogy, bár az előző bérlő, az Ágotát több évtizede bérlő Kégl György szerződése 1895-ben lejárt, az 1897. évi gazdacímtár adatai szerint Szentágotát Kégl György (4715 kh) és az ugyancsak Leopold-rokon, Boschán Lajos (2242 kh) bérelte. Vö. 27. lábjegyzet, BORSY, 2000. 464, GAZDACÍMTÁR, 1897. 78-79.; 118-119.