Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Csekő Ernő: A szekszárdi Leopoldok. Pillanatfelvétel egy saját irathagyatékkal nem rendelkező család kutatásának állásáról

mellett társadalmi vonatkozásainak vizsgálata is elkerülhetetlen. 41 Ugyanis az a tény, hogy 1884 utolsó hónapjaiban Szekszárdon két bank szervezése futott párhuzamosan, mégpedig ­amint a részvényjegyzési felhívásokból kiderül 42 - felettébb eltérő rétegek vezetésével, a kér­dés elmélyültebb vizsgálatát teszi szükségessé. Ennek során tisztázandó, hogy az első ráné­zésre is tőkeerősebb és befolyásosabb körben - mely a megye jelentős főnemesi, középbirto­kos családjait is (gr. Apponyi, gr. Széchenyi, br. Jeszenszky, Dőry, Forster, Perczel, Sztanko­vánszky) felvonultatta, és ahol a Leopold család (Károly, Sándor és Lajos) mellett a szekszár­di zsidóság további tehetős tagjai (Goldberger J. Mór és Leitersdorfer József vállalkozók) is szerepet vállaltak - szerveződő Hitelbank felülkerekedését milyen más okok és szempontok segítették elő. Mivel a szinte kizárólag szekszárdi, és annak jellemzően német és magyar pol­gársága által megalapítani szándékozott Tolnamegyei Központi Takarékpénztár mentorai közt a függetlenségi párt helyi vezetői, mindenekelőtt Boda Vilmos országgyűlési képviselő és Ad­ler N. János is szerepet vállaltak, nem kizárt, hogy politikai szempontok is keveredtek e tör­ténetbe. 43 Megint csak komolyabb elemzést igényel, akár önálló tanulmányban is feldolgozandó az a működés, amelyet a Leopoldok a mezőgazdaság területén, a nagybérleteken folytattak. Ennek kapcsán a gazdaságtörténeti (pl. uradalomtörténeti jellegű) megközelítések mellett szélesebb szempontú vizsgálatoknak is létjogosultsága van, feltárandó, milyen stratégiák mentén alakul­hatott ki az a helyzet, hogy az 1890-es évek végétől а‍ I‍I‍.‍ n‍e‍m‍z‍e‍d‍é‍k‍ f‍é‍r‍f‍i‍t‍a‍g‍j‍a‍i‍ k‍ö‍z‍ü‍l‍,‍ K‍o‍r‍n‍é‍l‍t‍ k‍i‍v‍é‍v‍e‍,‍ m‍i‍n‍d‍e‍n‍k‍i‍n‍e‍k‍ a‍ b‍é‍r‍l‍e‍t‍e‍n‍ történő gazdálkodás vált fő tevékenységévé. (Ez az agrárium iránti elmélyült, Leopold Sándor fiaira egyaránt jellemző, tudományos érdeklődés kialakulá­sa miatt is érdekes.) Az apjától a gazdaságot az 1900-as évek elején átvevő ifj. Leopold Lajos a Szekszárd melletti Ózsákpusztán (2447 kh), míg legidősebb bátyja, Leopold Samu a szent­ágotai bérleten (7079 kh) gazdálkodott 1899-ig, korán bekövetkezett haláláig. 44 Halálát köve­tően testvérük, Leopold Gusztáv örökölte meg e bérletet. Ezzel párhuzamosan szintén föld­bérlettel kezdett el foglalkozni Leopod Károly két fia, Lajos és Mihály is. Leopold Lajos, aki ezt megelőzően évtizedes múltra visszatekintő és jobbára Szekszárdhoz kötődő, kiterjedt üz­leti tevékenységet folytatott, a szentágotai uradalom részét képező Szilfamajoron (kb. 1200 kh) gazdálkodott, Mihály pedig a Baranyai megyei Véménd határában található Trefortpusztát 41 A szokásos banki jövedelmek (pl. osztalék) mellett a Hitelbankban viselt tisztség után járó jutalék nem kevés ösz­szeget tett ki, és jelentős mértékben alakította át a fizetett adó szerkezetét. Pl. az 1915-ben jutalékként kifizetett összeg utáni adó az 1916-os megyei virilis jegyzék összeállításakor számba vett adóösszeg közel kétharmadát tet­te ki a vezérigazgató, dr. Leopold Kornél (12 541 korona jutalék, illetve a bank bátaszéki fíliájában viselt vezér­igazgatósággal járó jutalékként kb. 2500-3000 korona) esetében, de ez az arány a szintén igazgatósági tag (1911-1916) ifj. Leopold Lajosnál is 30%-ot tett ki. (6296 korona jutalék). CSEKŐ, 2002/a. 158-159.; TMÖL, IV. B. 404/b. Közigazgatási iratok. 446/1916. 42 Tolnamegyei Közlöny, 1884. nov. 30. 4., 1884. dec. 21. 5. 43 A Központi Takarékpénztár alapítói egyébként 1885. február 4-i értekezletükön döntötték el, hogy „ tekintve a fen­forgó viszonyokat, tervünk létesítésétől elállunk ", mikor már a Hitelbank igazgatóságának megválasztására is sor került (január 18.). Tolnamegyei Közlöny, 1885. febr. 8. 1., Szekszárd Vidéke, 1885. jan. 22. 2. 44 Elszórt adatok alapján valószínűsíthető, hogy 1897-ben kezdődött Leopold Samu szentágotai gazdálkodása. Ezt látszik erősíteni, hogy, bár az előző bérlő, az Ágotát több évtizede bérlő Kégl György szerződése 1895-ben lejárt, az 1897. évi gazdacímtár adatai szerint Szentágotát Kégl György (4715 kh) és az ugyancsak Leopold-rokon, Boschán Lajos (2242 kh) bérelte. Vö. 27. lábjegyzet, BORSY, 2000. 464, GAZDACÍMTÁR, 1897. 78-79.; 118-119.

Next

/
Oldalképek
Tartalom