Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
III. Családtörténeti tanulmányok - Csekő Ernő: A szekszárdi Leopoldok. Pillanatfelvétel egy saját irathagyatékkal nem rendelkező család kutatásának állásáról
(kb. 1800 kh) bérelte. 45 Mindamellett, hogy Lajos és Mihály távol Szekszárdtól gazdálkodott, Leopold Károly 1902-ben történt halálát követően cége „LeopoldKároly utódai czég" néven tovább működött. 46 A mezőgazdaságban vállalt gazdasági szerepet tovább árnyalja, hogy az a házasságkötéseket is befolyásolta. így szintén földbérlő volt Leopold Mihály nejének, Hónig Ilonkának az apja, Hónig M. Lipót (Somogyapáti, 1729 kh) és Leopold Károly Róza leányának apósa, Rosenbaum Armin (Baranyavár, 413 kh), amiképp a herceg Esterházy-hitbizományból kiterjedt birtoktesteket bérlő dombóvári Honig Mór, akinek Matild leánya Leopold Gusztávhoz ment feleségül. 47 A Leopold család gazdasági tevékenységére vonatkozó - belső, családtörténeti szempontokat figyelembe vevő - korszakolásom harmadik szakaszjelző időpontja, az 1910-es, 1920-as évek fordulója esik leginkább egybe a köztörténeti korszakhatárokkal. Az 1919. évi történéseket követően az 1920-as évek elején meginduló birtokpolitikai reformok - a közalapítványi uradalmakon történt kisbérletek létrehozása - következtében ugyanis a Leopoldok felhagynak, felhagyni kényszerülnek a mezőgazdasággal. Nyilván ennek is betudható, hogy az 1920-as, 1930-as években úgy Leopold Gusztávot és Leopold Lajost, mind ifj. Leopold Lajost is Budapesten találjuk. Leopold Mihály a két világháború közti időszakban Szekszárdon borkereskedéssel foglalkozott, szeszfőzdéje volt. Ezen időszakból a Hitelbank I. világháború végére eső „ vállalatalapítási láza " - melyet feltehetően a pénzintézet I. világháború alatti prosperitása indukált - érdemes a kitüntetett figyelemre. 48 Az egyaránt 1917-1918-ban alapított Szekszárdi Mezőgazdasági Rt., a Máza-szászvári Hengermalom és Téglagyár Rt., illetve a Dunántúli Egyesített Hengermalmok és Ipari Rt. történetének és gazdálkodásának megismerése egyúttal bizonyos válasszal is szolgálhatnak ifj. Leopold Lajosnak egy évtizeddel korábban írt, a megye iparosodásának lehetőségeit, a könnyű- és élelmiszeripar-telepítést ösztökélő műveinek tételeire. 49 A Leopoldok nagybérleteken történő gazdálkodásához visszatérve, nem kell külön magyarázni, hogy annak vizsgálata a magyar birtokstruktúrában a 19. sz. utolsó harmadában végbemenő folyamatok szempontjából sem érdektelen. 50 Mivel azonban a Leopoldok által bérelt területek kivétel nélkül közalapítványi birtokok - és nem is kis területű birtokok 51 - voltak, ez a tény önmagában is vizsgálandó. Tisztázásra vár, hogy ebben mekkora szerepet játszott Leopold Sándor több évre visszatekintő jó kapcsolata a kultuszkormányzat vezetésével. A Baranya-Tolna megyei izraelita községkerület elnökeként, s főként annak kerületi biztosként történt megszervezésében játszott kiemelkedő szerepe miatt, Leopold Sándor komoly bizalmi tő45 így pl. a dunántúli helyiérdekű vasútvonalak kiépítésére engedélyt szerző országgyűlési, megyei tisztviselők közt Leopold Lajosnak sikerült a Szekszárd-Bátaszék vonalra vonatkozó engedélyt elnyernie. Az engedélyeztetési okiratot 1896. július 9-én állította ki a minisztérium. MAJDAN, 1995. 28-32, 41^+2.; TMÖL, VI. 401. 141. doboz 46 Tolnavármegye, 1903. nov. 8. 47 A birtokadatokra lásd GAZDACÍMTÁR, 1897. 68-69, 72-73, 108-109, 114-121.; ERDŐS, 1994. 78. 48 Ez pl. tükröződött dr. Leopold Kornél adóösszegének gyors növekedésében (1914:1927 korona, 1918:4068 korona). Egyébként a városban a Hitelbank bonyolította a hadikölcsönjegyzés döntő részét, amiképp a hadiipar anyaghiányának leküzdésére indított „aranyért vasat" mozgalmat is. K. BALOGH, 1989. 346. 49 Lásd Tolnavármegye, 1907. okt. 6. 1-2., LEOPOLD, 19077a., LEOPOLD, 1907/b. 5 ^ Azt azonban már most meg lehet állapítani, hogy a zsidó földtulajdonlás és birtokhasználat dinamikus növekedése, és ennek az agrárius irányzat 19. sz. végi - Darányi Ignác földművelésügyi miniszterségében is megtestesülő - előretörésével párhuzamosan egyre gyakrabban történő feszegetése Leopold Gusztávot és ifj. Leopold Lajost egyaránt hidegen hagyta, kiterjedt agrárgazdaságtani, agrárszociológiai munkásságukban ezzel nem foglalkoztak, ilyen tárgyú munkákra nem reagáltak. 51 Pl. a szentágotai uradalom a maga 7000 kh-val kiemelkedően nagynak számított a korszakban, ennek megfelelően a Somlyóvásárhelyi Közalapítványi Kerületben mesze a legnagyobb uradalom volt. BORSY, 2000. 456.
