Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Csekő Ernő: A szekszárdi Leopoldok. Pillanatfelvétel egy saját irathagyatékkal nem rendelkező család kutatásának állásáról

szempontjából is, hiszen e családok egy-egy házassággal mélyítették el azonos érdekközösségüket, melyek elsősorban a vármegyéhez, uradalomhoz kötődtek.

37 A kutatás jelenlegi állapotában is érdemes a család két nemzedékének, döntően Szekszárdhoz és Tolna megyéhez kötődő gazdasági tevékenységét szakaszolni, melynek megfogalmazása által koncentráltabban vehető vizsgálat alá a családnak e téren egy évszázad alatt kifejtett munkássága. A család szekszárdi jelenlétét megalapozó ős, Leopold Izsák által folytatott gazdasági tevékenység tisztázását követően az első, kiemelten vizsgálandó időszakot az 1840-es évek vége és az 1860-1870-es évek fordulója közti, I. nemzedékhez (Károly, Sándor) kötődő időintervallumban határoznám meg.

38 Ez az időszak tekinthető a felhalmozás időszakának, a későbbi, magasabb szintű és differenciáltabb gazdasági tevékenység megalapozásának, amelyet egyúttal a hitközségi és a városi közéletben megfigyelhető dinamikus emelkedés is jellemez. Ezek az évek a széleskörű és sokszínű gazdasági tevékenységgel írhatók le, amit a „ vállalkozó " fogalmával lehet - esetükben valóban - a legprecízebben definiálni. A megyei szervezet ellátásában és beruházásokban (főképp útépítés) való közreműködés, illetve az uradalmi regáléjogok, valamint Szekszárd fogyasztási adójának bérlete mellett kereskedelemmel - melyből, a városban e téren is vezető szerepre téve szert, a borkereskedelem emelkedett ki -, pénzkölcsönzéssel foglalkoztak, de volt mészárszékük és szeszfőzdéjük is.

39 A jobbára közösen vitt vállalkozások terén a '70-es években változás, differenciálódás történt. Egyrészt ez köszönhető a haszonbérletek adta lehetőségek polgári átalakulás okozta beszűkülésének, másrészt a gazdasági profil tisztulásának, egyúttal tevékenységük szétválásának: Károly esetében - szoros kapcsolatot kiépítve a tekintélyes budapesti Jalics-házzal - a borkerekedés, Sándor életében pedig az ózsákpusztai uradalom 1872-től történt kibérlésével a gazdálkodás vált dominánssá. A következő, I. világháború végéig tartó időszakban a Károly és Sándor mellé belépő II. nemzedék gazdasági tevékenységének, eredményeinek egyenkénti feltárása mellett két kérdés vizsgálatának kell kitüntetett szerepet kapnia: ezek a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank megalapításának, működésének, hatásának feltárása, illetve a mezőgazdasági nagybérletek 1890-es évek végére kiépülő családi rendszerének tanulmányozása. Az 1885-ben alapított Hitelbank - amelynek 1901-től 1911-ig Leopold Sándor, majd őt követően 1933-ig dr. Leopold Kornél volt a vezérigazgatója - 1911-ben, Leopold Sándor visszavonulásakor 6,87 millió К értékű vagyonával a Szekszárdi Takarékpénztár után a megyében a második, Dél-Dunántúlon pedig egy kaposvári és két pécsi bankot követően az ötödik legnagyobb pénzintézet volt.

40 A Leopold családtagok vagyonosodásában betöltött szerepének kutatása után kitüntetett figyelmet érdemelnek a bank alapításának körülményei, melynek gazdasági szempontú feltárása 37 A vármegyei szervezet kiszolgálása, megrendeléseinek teljesítése, magyarán szólva a megyeszékhelyi funkció e rétegre, családokra gyakorolt felhajtóerejéről lásd CSEKŐ, 2005. 106-109. 38 A kiállított útlevelek tanúsága szerint Leopold Károly már igen korán, 23 évesen, 1848-1849-ben több megyében, többet közt Pécsre, Eszékre, Bács megyébe kereskedett. Ritka példaként Leopold Sámuelre vonatkozóan is bírunk adattal: ő 1849. január 9-én fél évre kapott útlevelet Bajára, Eszékre és azok környékére. TMÖL, IV. B. 152/e. Útlevélügyek. Útlevél és dispenzációs jkv. 39 K. BALOGH, 1989. 224, 238, 241-242. 40 Leopold Sándor az alapítástól 1901-ig, dr. Leopold Kornél 1904-től 191 l-ig volt igazgatósági tag. Az igazgatótanácsnak Leopold Károly és Leopold Lajos is tagja volt. Vö. 1911—1912-es Mihók-féle Compass megfelelő adatai.