Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Csekő Ernő: A szekszárdi Leopoldok. Pillanatfelvétel egy saját irathagyatékkal nem rendelkező család kutatásának állásáról

három területen koncentrálódtak.

32 így például a Bezerédj utca, Béla tér, Garay tér találkozásánál, ahol a 127-130/a. házszámú ingatlanok közül a 127., 128., 130/a. számú Leicht Lajosé és nejéé, Leopold Rózáé volt. A 129. számú ház - amelyik helyén a 19. sz. végétől annak a Takarékpénztárnak volt az épülete, melynek Leicht Lajos 1891-től felügyelőbizottsági, majd igazgatósági tagja és 1913-1929 közt elnöke - is szolgált lakhelyéül a Leicht családnak (Leicht Lajos szüleinek, Leicht Farkasnak és Leopold Fanninak

33

), mégpedig az 1850-es években, mikor az anyakönyvek tanúsága szerint Leopold Károly családjával osztották meg azt.

34 A 130. számú - a Hitelbankkal szoros kapcsolatban álló - Népbank-székházban pedig dr. Leopold Kornél lakott később, sőt lapjának, a Tolnavármegyének a szerkesztősége is itt volt.

35 A Leopoldok térhasználatát tekintve a másik ilyen kitüntetett térség a Garay tér, Széchenyi utca találkozásától délre terült el. Itt volt Leopold Sándor egyik háza, amelytől kettővel arrébb Leopold Károly leánya, Róza lakott férjével, Rosenbaum Miksával az 1890-es években, mellettük a Hitelbank által Rt.-vé fejlesztett Molnár-féle Nyomda, pár házzal visszafelé pedig magának a Hitelbanknak már említett székháza.

36 A harmadik a Sét utcai zsidó imaház környékére esett, ahol Leopold Lajos, Lévai Ignác egyaránt Széchenyi utcai, Seiner Lipót Budai utcai házai mellett Leopold Mihálynak volt házingatlana. Már az életrajzi adatok ismertetése során a családi, rokoni kapcsolatok összetartó erejének nem egy megnyilvánulását értük tetten. Imént látható volt, hogy a rokoni kapcsolatok a lakóhely megválasztását is erősen befolyásolták. A Leicht-Leopold család szoros összefonódása, illetve ennek a család gazdasági tevékenységére gyakorolt hatásának kérdése már a gazdaságtörténeti szempontú vizsgálódások terére vezet. A két család Szekszárdra történő betelepülésének idejére, illetve az 1850-1860-as évekre eső szoros - láttuk: szó szerinti - együttélése, Leicht Lajosnak Leopold Sándor legidősebb leányával, Rózával kötött házassága révén szinte „klánszerű" helyzet kialakulásáig fejlődött, egyfajta monopóliumot biztosítva Szekszárd 20. század első harmadára eső gazdasági életében. Ugyanis Leicht Lajos és dr. Leopold Kornél szinte egy időben (1913-1929 és 1911-1933) töltötték be a két szekszárdi bank (Szekszárdi Takarékpénztár, Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank), illetve azok által alapított rt.-k vezető tisztségeit. Az üzlet és a családi kapcsolatok összefonódása nemcsak e kifutás okán és nemcsak a Leicht család vonatkozásában kutatandó, hanem az 1850-1860-as évekhez visszatérve, a zsidó kereskedőréteg megyeszékhelyen történő megerősödésének, egyben a legversenyképesebb 5-6 család kiemelkedésének (Leopold, Leicht mellett Berger, Krön, Pirnitzer) 32 A középületekkel, illetve földszintes és emeletes, polgári jellegű magánépületekkel tarkított központi városrész, a jobbára mezővárosi jellegű városrészektől egy fektetett gombaformát képezve különült el, amely hasonlatban a Szekszárd észak-dél irányú tengelyére, nyugatról illeszkedve, a Széchenyi, Sét (később Báthory), Flórián, Bezerédj utcák és a Béla tér által ölelt terület - benne a Garay tér és négy kisebb utca - felelt meg a gomba kucsmájának, az ettől keleti irányba tartó térrendszer (Korzó, Sétatér - majd Szent István tér -, Vásártér), és az ezeket szegélyező (köz)épültek pedig a gomba szárának. 33 Az, hogy Leopold Fanni milyen rokonsági szálon kacsolódott a Leopold családhoz, még kiderítésre vár, mindenesetre az 1820-as születési évszáma alapján csekély a valószínűsége, hogy Leopold Izsák testvére lett volna. 34 Érdekes adalék: a Takarékpénztár épületében lakott a két világháború közt Molnár Sándor mérnök családja, akinek Miklós fia, Mészöly Miklós néven vált a 20. század jelentős magyar írójává. 35 Dr. Leopold Kornél és a Tolnavármegye c. lap - és persze Ady Endre 1909. évi látogatása - emlékének megörökítésére 2005 végén helyeztek el emléktáblát a Népbank épületén. 36 Leopold Sándor Széchenyi utcai háza a belső udvar felé szinte érintkezett a másik, Vásártérre néző házingatlanával, melynek szomszédságában, az 1880-as években Seiner Lipót és családja lakott. Egyébként az 1850. évi öszszeírás tanúsága szerint Leopold Sándor Vásártér 183. sz. háza volt az atyai (Leopold Izsák) ház, ahol maga Leopold Sándor is született. TMÖL, IV. B. 428/e. Szekszárdi izraelita hitközség iratai