Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Pokreis Hildegarda: A Kuffner család szerepe Diószeg és környéke iparosodásában

pátense alapján vették fel, mely kimondta, hogy a zsidó családok németes hangzású vezetéknevet használjanak. Édesanyja, Hamburger Netti prostejovi származású zsidó lány volt. A házasságból 9 gyermek, 7 lány és 2 fiú született. Károly 1847. július 25-én látta meg a napvilágot. Tanulmányait a bécsi műegyetemen és a mosonmagyaróvári gazdasági főiskolán végezte, ahol viszonylag gyorsan elsajátította a nyelvet. Kuffner Károly esetében az iskolában szerzett elméleti ismeretek szerencsés módon keveredtek a gyakorlati élet tapasztalaival. Fiatalos lendülettel nagyon sok olyan gyártási eljárást vezetett be, melyek alkalmazása más cukorgyárban is általánossá vált. A cukorgyárak műszaki fejlettségének mércéje a diffúziós készülék,

4 amelynek teljesítőképessége mérvadó volt a kitermelt cukor mennyisége szempontjából. A Felvidéken csak a tapolcsányi és az aranyosmaróti cukorgyár rendelkezett ilyen készülékkel, a diószegi gyárban 1874-ben szereltette ezt fel Kuffner Károly mint újdonsült gyáros. 1877-ben Kurzwill Jánossal közösen szabadalmaztattak egy találmányt, a szállítóhevedert, mellyel a cukorrépát szállították a feldolgozás színhelyére. Az 1890-es évek elején Kuffner Károly egy újfajta szűrőberendezést fejlesztett ki, melynek segítségével a nyers szirupból kiszűrték a kristályosítást akadályozó rostokat. Mivel 1871-ben egy tűzvész elpusztította a gyárépületet és az áruval megrakott raktárakat, 1873-ban megszervezte a gyári önkéntes tűzoltó testületet, melynek tiszteletbeli elnöke és egyben védnöke is volt. A községben ekkor még nem létezett tűzoltó testület, így szükség esetén a gyáriakat hívták ki, ha úgymond a piros kakas kukorékolt a háztetőn. A tűzvész után a felújítási munkálatok 2 évet vettek igénybe. I. Ferenc József császár 1908-ban, a testület fennállásának 25. évfordulója alkalmából munkásságukat elismerve arany érdemrendet adományozott nekik. Kuffner Károly mindig nyitott volt a műszaki újdonságok iránt. 1900-ban elsőként bevezettette a telefonhálózatot a gyárba, amelynek 8 melléke volt. A fejlett, modern ipartelephez cukorfinomító, műmalom, terjedelmes gazdaság (30 000 hold) is tartozott. A gazdaságokban főleg cukorrépát (350 magyar holdon), borsót (600 magyar holdon) termesztettek, az állattenyésztés terén főleg a marhahizlalással foglalkoztak. A cukorgyári gazdaságokban Kuffner Károly szintén úttörőmunkát végzett. Az egyes ipartelepeket és majorságokat, melyek a központi teleptől 5-20 km távolságra voltak, lóvontatású keskenynyomtávú iparvasút kötötte öszsze. Tekintettel a 19. századbeli viszonyokra, amikor a legfőbb szállítási eszköz a szekér volt, ez a kisvasút nagyban megkönnyítette a kitermelt cukorrépa, gabona- és takarmányféleségek betakarítását. A későbbiekben, amikor a karbantartása egyre nagyobb beruházásokat igényelt, ez a tétel a részvényesek egyik neurotikus pontjává vált. A részvénytársaság a cukorgyártáson kívül növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkozott. Minthogy a cukorgyártás egyik alapvető követelménye a megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyagok minél olcsóbb beszerzése volt, a részvényesek figyelme érthető módon elsősorban a cukorrépa, és csak másodsorban a takarmánynövények, a gabonafélék kitermelésére irányult. A mezőgazdaság terén Kuffner Károly legnagyobb érdeme a helyi magnemesítő intézet létesítése volt, melyet 1870-ben kezdtek kiépíteni. Mint jó gazdász arra törekedett, hogy önellátó legyen minden téren, a répamagtermeléstől a cukorrépa vetéséig, a betakarítástól egészen a feldolgozásig. A magnemesítő állomáson a korszak legjobb szakemberei foglalkoztak a cukorrépa, a búza, a kukorica kiváló fajtáinak előállításával, nemesítésével. A környéken vetett búzafajták keresztezésével olyan új gabonafajtákat nemesítettek ki, mint pl. a diószegi óriás búza, mely aztán meghódította jóformán az egész Magyarországot és a környékbeli országokat is. Az új Diffúziónak nevezzük azt a jelenséget, melynek folyamán a feloldott folyadékok és gázok egymással keveredve homogén oldatot alkotnak.