Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Pokreis Hildegarda: A Kuffner család szerepe Diószeg és környéke iparosodásában

búzafajtával egyidejűleg (1912-ben) megszületett a különösen nagy magvú Florentin kukoricafajta is. A cukorrépamag termelésére fokozott gondot fordítottak, s nem egy esetben a társaság szorosan együttműködött más szakemberekkel is, akik megfigyeléseket végeztek a répaültetvényeken, és egyúttal a különféle állati kártevők elleni védekezéssel kapcsolatban is hasznos tanácsokat adtak. Az itt kitermelt cukorrépamag aránylag kisebb súlyú, kb. 300 g-os répát adott, de ennek a répának jóval magasabb (18%) volt a cukortartalma, mint a szokványos fajtáké. Jó gazdász lévén, az ismereteit nem tartotta meg csak magának, élő bemutatóval egybekötött előadásokat rendezett a nyilvánosságnak, a közönséget általában végigvezette a gyári gazdaságokon is. A diószegi mintagazdaság hírneve eljutott a nagyvilágba, számos vendég ellátogatott Diószegre, többek között pl. 1914-ben Abesszínia hercege. Belay herceg európai tanulmánykörútja során az európai gazdálkodási módszereket tanulmányozta, így udvartartásával nem kerülték el a diószegi cukorgyárat és a hozzá tartozó gazdaságokat. A herceget 1914. március 8-án fogadta Kuffher Károly és a gyár igazgatója, Jacques Brichta. A vendégek először a galántai marhahizlaldába látogattak, majd megtekintették a mezőgazdasági munkagépek kiállítását a cukorgyár udvarán. A legnagyobb sikert a diószegi speciális gőzgép aratta, melyet drótkötélen vontattak. A cukorgyári gazdaságban

5 az országban elsőként alkalmaztak a mezőgazdasági termelésben olyan módszereket, amelyekkel másutt még csak kísérleteztek. 1881-től rendszeresen műtrágyázták a termőföldeket a magasabb terméshozam elérése érdekében. Nyitottak voltak a technikai újdonságok iránt is, elsőként (1881-ben) alkalmazták a nagybirtokon a mélyszántásnál a gőzekét,

6 amely alkalmas volt a cséplésre is. A cukorrépamagot a híressé vált diószegi vetőgéppel vetették.

7 Az általánosan használt Kutzer-féle répamagvetőgépet Kuffher Károly egy nehezékkel tökéletesítette, és ezt a változatot hamarosan átvette a gépipar is, és a diószegi vetőgép márkanéven hozták forgalomba. Az így elvetett répamag egyenletesen és egy időben kelt ki, ami különösen fontos volt a megmunkálás és a betakarítás szempontjából. Ez a módszer ugyan biztosította az egyenletes kelést, viszont rendkívül munkaigényesnek bizonyult, de ennek ellenére szinte általánosan elterjedt. Az Európa-szerte híres diószegi módszerrel, amely egy hatéves főforgóból és bizonyos területeken négyes forgóból állt, több tankönyv és szakirodalom foglalkozott, külön tanulmányok is készültek róla. Kuffher Károly másik jelentős találmánya az univerzális répafeldolgozó gép volt, amelyet a motoros mezőgazdasági gépek 1913-ban Galántán megrendezett kiállításán mutattak be a nyilvánosság előtt. Kuffner Károly sikeresen hasznosította a mezőgazdasági termelés és a cukorgyártás során keletkezett hulladékokat is, így a répaszeleteket vagy a szalmát. Évente 5300 hizlalt fiatal bikát szállítottak külföldre, főleg a bécsi piacra és Angliába. A cukorgyártás másik melléktermékét, a melaszt 1870-ben létesült szeszgyárban hasznosították. Napi kitermelése 7 hektoliter szesz volt. A szeszt a cukorgyártás során keletkezett melléktermékből

8 és a cukorgyár gyümölcsösének feleslegéből égették. 5 A 19. század végén ide tartozott Magyar- és Németdiószeg, Ábrahám, Barakony, Dévényújfalu, Galánta, Gány, Hodi, Kajál, Kis- és Nagymácséd, Kosút, Majtény, Nagyfödémes, Pusztafödémes, Nagyszombat, Nebojsza, Nyék, Páld, Szered, Spáca, Tósnyárasd, Vágszerdahely, Vezekény és Vízkelet. 6 A gőzeke két kifeszített drótkötél között mozogva jóval nagyobb földterületet szántott fel a hagyományos módszernél, melynél az eke nem fordította meg olyan mélyen a szántóföldet. 7 CSERHÁTI - RÖSZLER, 1906. 132. 8 A cukorgyártás mellékterméke a melasz és a végszörp, amely még 50 % cukrot tartalmaz, de gazdaságosan már nem kristályosítható ki.