Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Novák Veronika: A Feketeházy család. Sorsok alakulása a politikai változások tükrében

Nóvák Veronika A Feketeházy család Sorsok alakulása a politikai változások tükrében Azon személyiségek közül, akiknek élete elválaszthatatlanul kapcsolódik Vágsellyéhez, kitűnik Feketeházy János mérnök, hídtervező, a vasszerkezetek igazi mestere. Azok a hidak, épületek, melyeknek tervezésében részt vett, ma is tanúbizonyságai kiváló szaktudásának. Családjának sorsa jól szemlélteti azoknak a családoknak a sorsát, amelyeknek az életébe beleszóltak a nagypolitika eseményei. Feketeházy János 1842. május 16-án született Vágsellyén, Feketeházy Domonkos és Feketeházy Anna másodszülött fiúgyermekeként. Feketeházy Domonkos a házassági anyakönyv bejegyzése szerint Csehországból, a chrudimi egyházkerületből származik. 1810-ben született. 1 Eredeti (Csernohaus) vezetéknevét már házasságkötésekor magyar fordításban használta.

2 Feketeházy János apja tanító volt, s az akkori idők szokása szerint ő látta el a helyi templomban a kántori teendőket is. Mint tanító, tevékenységével nagyban elősegítette a mezőváros kulturális fejlődését. Családjával a helyi iskola épületében lakott. Hat gyermeke volt, három fiú: Károly, János, Péter és három lány: Etel, Anna és Viktória. Feketeházy Domonkos 1893-ban, felesége Anna 1901-ben hunyt el. Gyermekeik közül Károly 1905-ben, Etel - Weiss Ágostonné 1919-ben, Viktória - Pirk Flórisné 1924-ben haltak meg.

3 Feketeházy János az elemi iskolát Vágsellyén látogatta. A mintegy 2000 lélekszámú mezőváros a Királyi Kamara közalapítványi tiszttartóságának a székhelye volt. A Pest-Bécs vasúti fővonalon feküdt, ami bizonyára hatással volt a mezőváros fejlődésére. A vasúthálózat kiépítése a negyvenes évek végén történt, a forgalom a Pozsony-Vác vonalon 1850. december 16án indult meg. Talán éppen ez az esemény, vagy talán a Vágón át vezető vasúti híd építése, avagy a helyi kastély lakószobáit bérlő és a mezőváros tiszteletét élvező építésmérnökök jelenléte járultak hozzá ahhoz, hogy Feketeházy János már ifjú korától vonzódást érzett a tervezés és a vasút iránt. Az alapiskola befejezése után a nagyszombati gimnáziumban folytatta tanulmányait. A fennmaradt osztálynaplók alapján megállapíthatjuk, hogy már itt főleg a matematika iránt érdeklődött, és kevésbé vonzották őt a nyelvek, főleg a latin és a német.

4 A gimnázium nyolcadik osztályát Nyitrán a piarista gimnáziumban végezte, ahol 1861-ben érettségi vizsgát tett. Még ez évben Bécsben a műegyetemen folytatta matematika tanulmányait, ahonnan két év után a zürichi politechnikumba ment, és itt szerzett mérnöki oklevelet 1866-ban. Tanulmányai befejeztével a bécsi Osztrák-Magyar Államvasutak Igazgatóságánál lépett munkába. Ennek igazgatója hamar felismerte kiváló szaktudását, és így részt vett többek között olyan jeles építkezések, mint a Boszporusz-csatorna és a bécsi Stadlau-i híd tervezésében. Az osztrák-magyar kiegyezés után Feketeházy János hazatért Budapestre, ahol a Magyar Vasútépítészeti Igazgatóságnál vállalt munkát. Rengeteg munkája volt, hiszen ezek az évek a 1 NYÁL, n. i. 2 NYÁL, ak. 3 VÁL, VJH, 113. d. 1926. 4 NÁL, NG, osztálynaplók, 1855-1860.