Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Novák Veronika: A Feketeházy család. Sorsok alakulása a politikai változások tükrében

vasúti közlekedés bővülésének évei voltak. Ő volt a szerzője az Igazgatóság által kiadott hídszabványterveknek. Már ebben az időben foglalkozott vas tetőszerkezetek tervezésével, melyek közül a volt Vámpalota (ma Corvinus Egyetem) tetőszerkezete tűnik ki.

5 Az épület 1870-1874 között készült. A Vasútépítészeti Igazgatóság megszűnése után a Magyar Állami Vasutaknál lépett munkába, ahol tervezőmérnökként csaknem 20 évig dolgozott. 1873 és 1876 között Feketeházy tervei alapján épült fel a Déli vasúti összekötő híd a Dunán, amely Pestet és Budát kötötte össze. Továbbra is foglalkozott vastetőszerkezetek tervezésével. 1874-ben fejeződött be a Keleti pályaudvar építése, ahol a nagycsarnok tetőszerkezetét tervezte. A Központi Fűtőház tetőszerkezetének is ő volt a tervezője. A további ismert épületek közül, amelyeknek tetőszerkezete az ő tervei alapján készült, kiemelkedik az Operaház, melyet 1884 szeptemberében adtak át rendeltetésének. A szegedi közúti híd tervei szerzőjének sokáig a francia Eiffelt hitték, annak ellenére, hogy az egykorú lapokban a híd építésével kapcsolatban többször is megjelent Feketeházy János neve.

6 A híd újjáépítésére az 1879. évi nagy árvíz után hirdettek pályázatot. 12 vállalat nevezett be, mégpedig francia, osztrák, olasz, német, holland és magyar cégek. Feketeházy János tervével a francia Eiffel pályázott, mivel feltételként volt szabva, hogy csak olyan vállalatok vehetnek részt, amelyek képesek a hidat felépíteni. (Az Eiffel cég még egy másik pályaművel is benevezett.) A híd kivitelezői az Eiffel és Comp cégek lettek. A hidat 1883. szeptember 16-án adták át rendeltetésének. A hídon 1935-ben emléktáblát helyeztek el Feketeházy János tiszteletére. Bár a szegedi közúti híd a második világháborúban elpusztult, újjáépült és tervezője emlékét az eredeti emléktábla őrzi. A másik híd, amely Feketeházy valódi szaktehetségéről tanúskodik, a Pestet és Budát összekötő Ferenc József híd, amelyet 1896. október 4-én adtak át rendeltetésének

7

. (Ez is megsemmisült a második világháború alatt, újjáépítése után Szabadság híd néven ismert.) Ennek tervezésére is pályázatot hirdettek. Feketeházy ötlete alapján Czekelius Aurél volt a tervezője, építésze pedig Nagy Virgil. A vas, melyből a híd épült, a diósgyőri és breznói vasgyárban készült. A híd 331 méter hosszú 20 méter széles és három útsávos. Két kőpilléren áll és három vasív alkotja. Az ívek találkozási pontján tornyok találhatók. Az akkori szakemberek elismerően nyilatkoztak róla, némelyek a legszebb vashídnak nevezték, hiszen itt a vas nem csupán építészeti anyagként van jelen, hanem esztétikai hatással bír. Feketeházy János javaslatait, ötleteit több ismert híd építésénél is felhasználták. A komáromi közúti Erzsébet Duna-híd, valamint a Párkányt és Esztergomot összekötő Mária Valéria híd vasszerkezetének sarló alakú íveinél.

8 Az említett hidakon kívül több hidat is tervezett. Ilyenek a tiszai vasúti híd Szolnokon, a nagyváradi közúti híd és a győri közúti híd. Ő volt a tervezője a fiumei forgóhídnak és a mozdonyok elfordítására használt forgókorongnak. Az állványzat nélkül összeszerelhető katonai híd építésének tervét szabadalom védte. Szaktudását elismerték, munkatársa volt a Magyar Mérnök és az Epítészegylet szaklapoknak. 5 LásdMÉL 6 Nyilvánosan ezt a tévedést csak a két világháború között Dr. Lósy Schmidt Ede fedte fel Feketeházy Jánosról szóló tanulmányában. Lásd LÓSY, 1933. 7 Az átadási ünnepélyről lásd Vasárnapi Újság, 1896. 41. sz. 8 TÓTH, 2001. 120.