Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Pozsonyi István: Adalékok az Andrássyakról

Károly, József, Lipót, Rebeka és Amália 1779. december 17-én részesültek grófi rangemelésben.

6 A Tisza-szabályozás és az Andrássyak A hazai folyószabályozások már a 18. században megkezdődtek. Az I. Ferenc király által 1807-ben szentesített XVII. tc. teremtette meg a vízrendező és vízszabályozó társulatok működésének jogi alapjait. A királyi kamara az évtizedeken keresztül szorgalmazott folyamszabályozási munkák irányítására kiemelkedő képességű arisztokrata földesurakat állított. Ilyen királyi biztos volt gróf Károlyi Antal (1774—1785 között) a Szamos és az Ecsedi-láp szabályozása érdekében; a neves költő, báró Orczy Lőrinc (1774-1782 között) a Bodrog és a Felső-Tisza vizeinek rendezésénél; a Habsburg Birodalom hadmérnök tábornoka, báró Vay Miklós (1803-1824 között) a Tisza-völgy szabályozásánál.

7 A betléri ágból István egyenes ági leszármazottja a tőketerebesi nagybirtokos és politikus Andrássy Gyula (1823-1890) az Osztrák-Magyar Monarchia kiegyezés utáni első miniszterelnöke, illetve közös külügyminisztere lett. Az ő tiszadobi birtokán, az Urkom dombon tette meg Széchenyi István 1846. augusztus 27-én az első ünnepélyes jelképes kapavágást a Tiszaszabályozás megkezdésekor.

8 Itt kell megjegyezni, hogy - bár általában a betléri ágból származó Andrássy Gyula személyével szokás kapcsolatba hozni a Tisza-szabályozást - jelentős szerepet vitt ennek előmozdításában a monoki ág leszármazottja, gróf Andrássy György (1797-1872) is. Ő az Akadémia egyik alapítója, aki az 1838-as pesti árvíztragédiát személyesen is megtapasztalta, hiszen a vész napjaiban Széchenyi Istvánnal járták csónakon a vízbe omlott várost. Egyik későbbi beszéde és írása szerint: „A pesti romlás képe előttem van mindég, nem szabadulhatok tőle... nézeteim... főczélj a a Kormány és az Ország figyelmét ezen köz szerencsétlenségre nézve, mennyire tőlem telhetik, élénkíteni. " Ennek a szándékának és gondolatának az eredménye lett az 1840. március 13-án a király által szentesített, a Duna és egyéb folyók szabályozásáról szóló IV. tc.

9 Ugyancsak ő volt, aki 1832. szeptember 4-én Széchenyi Istvánnal felkereste William Tierney Clarkot Hammersmithben a budapesti Lánchíd ügyében. A Tisza-szabályozásban fontos szerepet töltött be Andrássy Manó gróf (Kassa, 1821 - Görz, 1891.) is. A nagybirtokos főnemes az Alsószabolcsi Tiszaszabályozási Társulat vezéralakja volt.

10 Számtalan cikket és tanulmányt írt a szabályozás pénzügyi és szervezeti kérdésiről. A kiegyezés utáni időszakban Gömör vármegye főispánja volt, és jelentős szerepet vállalt a Tiszavölgyi Társulat újjáalakításában.

11 Andrássy Gyula grófot 1845-ben választották meg a Felsőszabolcsi Tiszaszabályozó Társulat elnökévé. Ugyancsak ez év október 9-én jött létre a Tisza-dobi Társulat, melynek szintén elnökévé választották. A Társulat székhelye Tiszadob, majd Tokaj, s végül 1891-től Debrecen lett. Az ő kezdeményezésére alakult meg 1846-ban az Első Tiszagőzhajózási Társaság, és egyik alapító tagja volt a Tiszavölgyi Társulatnak is, melynek Lónyay Menyhért halála után 1890-ig, élete végéig ő lett az elnöke. Politikai pályája Sátoraljaújhely választókerülete országgyűlési követeként, majd Zemplén vármegye főispánjaként kezdődött. A szabadságharc 6 Uo. 7 DUNKA - FEJÉR - VÁGÁS, 1996. 28. 8 FEJÉR, 2001. 86. 9 Uo. 79. Ю CSUCSOMI, 1900. 65. 11 DUNKA-FEJÉR-VÁGÁS, 1996. 175.