Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Pozsonyi István: Adalékok az Andrássyakról

alatt mint főispán vezette a megyei nemzetőrséget a pákozdi és a schwechati csatában. A bukást követően több mint tíz év kihagyás után, 1860-ban kapcsolódott be újra a közéletbe. A '67-es kiegyezés során a király 1867. február 17-én őt nevezte ki magyar miniszterelnöknek, majd az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminiszterének.

12 Kastélyok a Tisza partján Az 1860-as években Tiszadobon építette fel Andrássy Gyula Szabolcs vármegye, de talán egész Kelet-Magyarország legszebb és legimpozánsabb kastélyát. „A kastély díszes parkban, fennsíkon áll, szép kilátást nyújtva a mögötte kanyargó Tisza erdőborított partjaira. Belső berendezése egész múzeuma az értékes bútoroknak, műtárgyaknak és festményeknek." - írta Vendé Aladár.

13 E kastély berendezését és a kastélyparkot csak a külügyminiszter fia, szintén Gyula (1860-1929) csináltatta meg. Andrássy Gyula Katalin nevü unokája (Andrássy Katinka) nagykárolyi gróf Károlyi Mihálynak, a Magyar Köztársaság elnökének volt a felesége.

14 Visszatérve Tiszadobra, a külügyminiszter Gyula testvérének, „Aladárnak (1827-1903) is van itt egy régi, kisebbszerű kastélya " - olvashatjuk a vármegye monográfiájában. Hozzátesszük: ez az a kastély, amelyiket 2005-ben szépen felújítottak, és a polgármesteri hivatal székel benne. Ebben az alig háromezer lakosú, eldugott kis községben még egy harmadik kastély is található, gróf Andrássy Manóé (1892-1953). Hídépítési lobby Aladár fia, Sándor (1863-1946) 1927-től éveken keresztül lobbizott egy Tiszadobnál építendő vas Tisza-híd megépítése érdekében. Már az erre vonatkozó iratok előkerülése is érdekes. Ebben az évben (2005-ben) újították fel Tiszadobon a községházát, gróf Andrássy Sándor kastélyát. A munkálatok miatt ki kellett üríteni a kastélyt. Egy beszorult zára vagy beletörött kulcsa miatt évtizedek óta kinyithatatlan, kiselejtezésre váró páncélszekrényt a rakodómunkások elejtettek és felpattant az ajtaja. A páncélszekrényben vastag iratköteg, eredeti, korabeli újságok voltak, mind-mind az 1926 novemberében kezdődött és 1935 év végéig tartó, de akkor már csak pontonhíd felállítására irányuló lobbizás iratai.

15 Az iratok közül néhányat kiemelek. Először 1926. november 18-án kelt ügyiratban

16 fordult a község bírója és főjegyzője a vármegye törvényhatóságához, hogy kezdeményezze a kereskedelemügyi miniszternél egy tiszai átkelő híd létesítését. Az évekig tartó hivatalos előkészületek után 1931. február 14-én kelt levelében gróf Andrássy Sándor elvállalta, hogy a miniszter elé vezeti a község küldöttségét. A község elöljárósága a szomszédos települések és vármegyék elöljáróit is igyekezett ügyének megnyerni. Dr. Bencs Kálmán magyar királyi kormányfőtanácsos, Nyíregyháza város polgármestere 1931. február 18-án kelt levelében

17 a következőket írta: „Legnagyobb sajnálattal kell azonban értesítenem a Községi Elöljáróságot, hogy a küldöttség vezetésére abban az esetben sem vállalkozhatnék, ha gróf Andrássy Sándor 12 Uo. 76-89. 13 BOROVSZKY, SZABOLCS 14 GUDENUS, 1990. 1. köt. 49. 15 A teljes iratköteg másolatáért köszönet Szabó Péter úrnak, a község polgármesterének és Huszti Jánosnénak, a település jegyzőjének, aki az iratok létezésére és előkerülésére felhívta a figyelmemet. 16 Tiszadob, 1006/1926. i. sz. 17 Uo. 3446/1931. i. sz.