Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Pozsonyi István: Adalékok az Andrássyakról

Pozsonyi József Adalékok az Andrássyakról Az ősi székely nemes Andrássy Márton fia, Péter 1575-ben rossz politikai döntést hozott. A János Zsigmond halála miatt megüresedett erdélyi fejedelmi székre pályázó Báthory István ellenében Bekes (Békessy) Gáspárt támogatta.

1 Az Erdély státuszát, Magyarország és Erdély viszonyát meghatározó speyeri egyezmény létrejöttében jelentős szerepet vivő, az elhunyt fejedelem legfőbb tanácsadója, életének utolsó éveiben gyakorta helyette döntéseket hozó Bekes 1575. július 9-én a kerelőszentpáli csatában vereséget szenvedett, emiatt hívei menekülni kényszerültek Erdélyből.

2 Andrássy Péter mint Csíkszék bírája 2000 lovast vezényelt Bekes táborába. Az augusztus 8-án tartott kolozsvári országgyűlés Bekes híveit fejvesztésre és jószágelkobzásra ítélte. így került Magyarországra a csíkszentkirályi birtokos és előnevet viselő Andrássy Péter. A bécsi udvari haditanács a Magyarországra menekült Andrássy Pétert 1578. július 21-én Krasznahorka várkapitányává nevezte ki. A család hosszú évtizedekig küzdött, hogy megszerezze a krasznahorkai várat és a hozzá tartozó uradalmat, míg végre Andrássy Péter unokája, II. Andrássy Mátyás (1693-1654) III. Ferdinánd adományából 1642-ben a vár birtokosa és örökös ura lett. Ugyancsak ő szerezte meg felesége révén a tiszadobi uradalmat is. A Tisza mentén fekvő Szabolcs megyei település 1405-ben a Doby, de 1422-ben már a Monoky (vagy Monaky) család tulajdonában volt. Ez az ősi, Szabolcs vármegyei család a 17. század közepére (1643-ban) fiúágon kihalt, és a fiúsított Monoky Anna - egyébként Andrássy Mátyás felesége - kapta meg Tiszadobot

3

. E házasság révén kerültek az Andrássy család tulajdonába a korábbi Monoky-javak, a monoki, csetneki és somosi uradalom. Mátyás fia, Miklós a török elleni háborúkban személyes vitézségével is kitűnt, előbb Szatmár mellett, majd Illóknál és Érsekújvár alatt. Érdemei elismeréseként az uralkodói kegy aranysarkantyús vitézzé, majd a jászok és kunok kapitányává tette, míg végül I. Lipót bárói rangra emelte,

4 később Gömör vármegye főispánjává és királyi tanácsossá nevezte ki. Az 1676-ban bárói rangra emelt Andrássy Miklós fiai, István és György I. Lipót királytól 1695-ben visszakapták régi erdélyi javaikat is. így a csíkszentkirályi és krasznahorkai előnév már vitathatatlanul megillette a családot. A Rákóczi-szabadságharcban három Andrássy küzdött tábornoki rangban a fejedelem oldalán: Pál, György és István. Ez utóbbi a „kocsmai generális" néven híresült el, és ő Jókai regényének, „A lőcsei fehér asszony"-пак a főszereplője. Ugyancsak kardot kötött Rákóczi oldalán a ferences rendi barát, Andrássy Miklós is, a „dervis generális". A szabadságharc tábornokai közül Andrássy István volt a család betléri ágának megalapítója, Andrássy György pedig a monoki ágé. A monoki ágból (ifjabb ág) II. Andrássy István és gyermekei, Miklós, Klára és Anna 1766. szeptember 17-én grófi rangra emeltettek.

5 Az agg Andrássy István György nevű fia csak 1797-ben született második feleségétől, Festetics Máriától! A betléri ágból (idősebb ág) pedig Károly tábornok és gyermekei: 1 NAGY, 1857-1865. 1. köt. 36. 2 R. VÁRKONYI, 1985. 282., 629., 635. 3 NAGY, 1857-1865. 7. köt. 554. 4 ILLÉSSY - PETTKÓ, 1895. 16. 5 Uo.; GUDENUS, 1990. 1. köt. 46.