Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Ölveti Gábor: A Szerepi Kelemen család

1853 és 1895 között Szerep község földterületének nagysága kissé csökkent. Változás elsősorban a művelési ágak vonatkozásában történt. 1. sz táblázat A földterület változása művelési áganként Szerepen 1853-ban és 1895-ben 1853 1895 hold П öl hold Dől Szántó 4557 174 5558 1212 Rét 814 1051 937 105 Szőlő 9 952 1 679 Legelő 2803 942 2169 1442 Nádas 375 645 440 Földadó alá nem eső terület 1210 679 349 1518 A vízszabályozás után tehát számottevően növekedett a szántóföld és csökkent a földadó alá nem eső terméketlen terület (mocsarak, tavak és vízjárások). A vízrendezés másik nagy hozadéka, hogy a Körös-Berettyó völgyében évről évre csökkent az áradás vagy a talajvíz emelkedése miatt bevetetlen földterület, illetve az áradat hamarabb lehúzódott, tehát a további művelésre rövid idő alatt vált alkalmassá. Egyértelműen kimutatható, hogy a vízrendezés óta a föld értéke megkétszereződött. A jövőt illetően pedig a művelhető földszaporulat növekedésének befejeződésével megnyílt az út a belterjes gazdálkodás irányába. Az 1876-ban meghalt Kelemen Sándor nemcsak szenvedélyes gazda és a Berettyó Szabályozási Társulat fáradhatatlan elnöke volt, de a megyei gyűlések hasznos tagja is. 1861-ben a kinevezett tisztviselők megerősítésén kívül újakat is kineveztek, így lett tiszteletbeli főjegyző. Kelemen Sándor többek között támogatólag lép fel a Miskolc és Csaba között tervezett vasútvonal megépítése mellett, a konzorcium 1872. július 20-án kelt felhívása alapján. Úgy ítélte meg az észak, déli vidékeket összekötő gyors és olcsó közlekedési eszközt, mint amely „ az illető érdekeltség önsegélyezésének igénybevételével", a vasút mentén fekvő birtokok értékét tetemesen felemeli. Ebben az időben már valóban virágzó volt a családi birtok. Osváth Pál írja, hogy „ ma e kolokány fészkek tetején Kelemen Sándornak szép épületjei vannak s az őserejűföld, ha az idő rászolgál, dús kamatokkal adja vissza a belevetett magot. "

20 Gróf Korniss Károly az ősi család sarja 1877-ben jutott a Kelemen-birtokhoz örökösödési egyezség révén. Szerepi Kelemen János felesége, Klára és Korniss gróf neje, gróf Hallerkői Haller Anna testvérek voltak. Az 1897. évi gazdacímtárban foglaltak szerint Korniss Károly gróf 181 kat. hold nagyságú gazdaságot birtokolt, túlnyomórészt (124 kat. hold) szántóföldet. K. Nagy Sándor már idézett művében írja le gróf Korniss Károly nagyhírű istállóját és a parkot, ami a kastélyt körülvette: „ Valóban ez az istálló megérdemli nagyhírét, mert 'Biharországban' nincs nála szebb és rendesebb, - a berendezés, a tisztaság és czélszerűség 20 K. NAGY, 1884. 153.; GALLACZ, 1896. 536., 537., 562.; OSVÁTH, 1875. 361., 363.; BOROVSZKY, BIHAR, 634., 585.; HBML, V. 668/b. Önkormányzati iratok. Közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek, 1868-1942. 1. köt. 1872. aug. 18.