Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Ölveti Gábor: A Szerepi Kelemen család

mintaszerű... A kastély, a roppant kert közepén, egy nagy kényelmes földszinti épület, melynek építésénél többet adtak a kényelemre, mint a külső czifraságra. És mégis van benne valami tekintélyes, valami ős-szerű, mit oly jól esik látni; az egész visszaemlékezés az elmúlt boldog időkre. "

21 A család következő tagja Kelemen József, a köztisztviselői pályán tevékenykedett. Tiszteletbeli főszolgabíró, majd a Margittai járás egyik szolgabírája, végül 1903. július 1-től szalárdi főszolgabíró. Az ártéri birtokosok kimutatásában, 1900-ban szalárdi lakosként, 1902-ben bihartordai lakosként Dancsházánál szerepel a neve. Kelemen József Nagyváradon volt aljegyző, akit 1919-ben a románok kiutasítottak, és feleségével, Morvay Saroltával és lányukkal, Katalinnal együtt a magyarországi dancsházi birtokára települt át.

22 Katalin öccse, István 1905. augusztus 27-én az erdélyi Szalárdon (ma Románia) született. Középiskoláit Nagyváradon, majd Nyíregyházán végezte, ahol érettségi bizonyítványt szerzett. Az 1923-1924. tanévben folytatta tanulmányait Debrecenben a pallagi Gazdasági Akadémián. Az oklevelet 1928-ban kapta meg. Okleveles gazdaként dolgozott: 1928-1937-ig a Magyar Föld Rt. Cukorgyári bérgazdaságban mint segédtiszt, majd mint gazdaságvezető, 1938-194l-ig Keglevich Gáborné alsóegreskatai gazdaságában mint intéző, 1942- ben Nagyváradon gazdasági felügyelőként, állami alkalmazottként, 1943- 1945-ig a Derecskéi járásban gazdasági felügyelőként, 1945- 1946-ig a Földmüvelésügyi Minisztériumban, majd 1946- 195l-ig a Váci járásban is gazdasági felügyelőként. 1947- ben Pozsonyban a Csehszlovákiában történő áttelepítések gazdasági szakértője. Ezután a megalakuló állami gazdaságok területén dolgozott: 195l-l954-ig a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban főállattenyésztő, majd főagronómus lett, ahol a negybereki területek termővé tételén munkálkodott. 1954-től a Földmüvelésügyi Minisztériumba helyezték át, ahol az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodájánál főelőadóként az Olaszországba és Németországba irányuló szarvasmarha-export kialakításán és fejlesztésén dolgozott. Nyolc esetben kapott miniszteri elismerést, és a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója" kitüntetést is elnyerte. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített. 1945. november 20-án tért haza a bajorországi Porschbergből, amerikai fogságból. Feleségével, Zeman Annával három gyereket neveltek fel. Kelemen István 1968-ban halt meg 23 A család tagjai között feltétlenül említést érdemel Szerepi Kelemen Auróra, Babits Mihály édesanyja, hiszen csak így teljes a felvázolt történet. Az előzőekben említett Mária Terézia adománylevelében szerepelő ötödik fiú, József Dunántúlra került, az ő unokája Sz. Kelemen Auróra Paulina Eufrozina, aki Szekszárdon született és halt meg. Az Új magyar lexikon így ír a híres író apjáról és anyjáról: „Latinos, literátus műveltségű nemesi családból származott. Édesapja Babits Mihály (1844-1898) törvényszéki, majd ítélőtáblai bíró, édesanyja, Kelemen Auróra (1854-1945) versszerető, művelt asszony. " 21 DEZSŐNÉ, 2002. 113.; GAZDACÍMTÁR, 1897. 350-351.; K. NAGY, 1884. 153., 157. 22 BOROVSZKY, BIHAR, 634., 595., Biharvármegye Hivatalos Lapja, 1919. 1. sz. 11.; HBML, IX. 443/d. Számviteli iratok, 1880-1943. 18. köt.; Uo. IX. 443/c. Ügyviteli iratok, 1852-1948. 21. cs. 54/1902.; Dr. Czerny Károly szíves közlése. 23 Kelemen István önéletrajzából. Dr. Czerny Károly szíves közlése; HBML, VIII. 11/c. Tanulókra vonatkozó iratok, 1868-1936. 12. köt.