Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

I. 17–18. századi források - Balogh István: Szabolcs vármegye katonai terhei a 17. század végén (1682–1690)

Huszadik tanú: Farkas Ferenc, nemes. Bogdányi, 24 éves. Az elsőre semmit. A másodikra semmit. A harmadikra, mint az előbbiek. A negyedikre a tokaji harmincadosra, mint az előbbiek. Huszonegyedik tanú: Fejér András, nemes, orosi. Fuvar idején a tanú három ökrét a német katonák, erővel elvették. Ezen kívül 50 forint kárt tettek neki. A másodikra semmit. A harmadikra, mint az előbbiek. A negyedikre, mint az előbbiek. Huszonkettedik tanú: Szabó István, rádi, 26 éves, nemes. Az elsőre: a beszállásolt német katonák ingyen tartással 250 forint kárt tettek a rádi lakosoknak. A tokaji parancsnok, mint a többiek, a harmincados is. Kalló, október 6. 23. [tanú] Csikós Mihály, 35 éves, Zolnay György, 22 éves, Apagyi György alispán szolgái. Mikor Islandi[?] a félegyházi ostromzárhoz lett küldve, Nagykálló városába érkezett. Azok kapitányát, néhány vele volt tiszttel Apagyi György alispán úr családias kedveskedéssel tisztességes módon asztalához hitta, fogadta, megvendégelte. Miután az alispán úr nagyon részeg lett, a szokott helyén, pihenés végett lefeküdt, az alvó úrral szemben töltött puskával jöttek. Székre ültek, a már alvó alispán urat zaklatták. A tisztek szolgái az alispán úr pisztolyait, öveit, arany óráját, poharait, ezüst kanalait tolvajul elvitték. Az alispán úr szolgái, mikor ezt megtudták, a tiszturak szolgái köpenyéből és bakancsaiból az alispán úr javait visszavették, de csak egy kis részét tudták visszaszerezni. Azután az alispán úr szolgáit a német urak töltött puskával megtámadták, keményen megverték, úgy, hogy egyik most is ágyban fekszik. Bizonyos idő múlva a váradi ostromzártól Tokaj várának és őrségének parancsnoka Wrangel gróf visszaküldött az alispán úrnak. Dankó János, Kalló végvár kapitánya, Fejér Péter, Cserzy István, az említett mezőváros szenátorai, eskütétel után vallják. Őfelsége itt szállásoló katonái 2822 forint kárt tettek. Ezek hadnagyai, kapitányai, ezredei, ahogy emlékezünk gróf Getz, Taff tábornok, a bajor herceg commissariusa, Seras nevü is a Thilkianus ezredből, és báró Wayer voltak, Wayer báró katonai, az alispán úr házában az említett mezővárosban egész éjjel lövöldöztek, mindenféle rendetlenséget követtek el. Maga Wayer báró is Kalló végvárban Jaksó Péter nemest házából kizavarta és mindenféle fenyegetéssel illette. A másodikra: a tokaji, kallói, kisvárdai kapitányok országos vásárok alkalmából a vásárra jövő embereket, mindenféle rendkívüli fizetésre kényszerítők. Más, vásárra jövő szekereket szabadosan adóztatják. Aratásra saját kaszást küldenek. A falvaktól a szokott és köteles, igazságos és méltányos fizetésen kívül, újabban felvett visszaélés alapján, az uralkodónak járó adó mellett a szekereket 30, némelyeket 75 dénárral adóztatják, és úgy nyomorítják. A negyedikre semmit. Ugyan Kisvárda mezővárosban, október 9. Péntek János, Kisvárda főbírája, Tóth János, Fóris István szenátorok. Az elsőre. Alismid kapitány báró, a kisvárdai beszállásolás idején, katonáival itt állomásozván, gazdájával pulykát, a város borát korlátlanul hordatta fizetés nélkül. Katonáit nemesek házaira szállatta, a bíró távollétében fölös kiadásokat tétetett. Szolgáival a földesurak borméréseiből bort hordatott. Azok a lezárt pincéket feltörték, tetszésük szerint vitték és vitették, katonái pedig a szegénységet fizetés nélkül ellátásra kényszerítették. A nemeseket veréssel, némelyeket fegyverrel, kivont karddal fenyegették, így bántak a nemesekkel is, hogy ha az ételhez nem akart bort adni. Etelt és bort adni nem tudó gazdát kemény ütlegeléssel kényszerítették, fegyverrel fenyegették. A szegénységgel és a nemesekkel egyformán