Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Kiss Kálmán: A Luby család

épülettel és a mellette álló másik egyszintes kastélyépülettel, illetve azok gazdáival kapcsolatban több téves adat is található, amelyeket itt szeretnék pontosítani. A kúria néven emlegetett legelső (Gyulaffy - Rhédey-féle) épületben jártak tehát Kölcsey és vendégei, itt fogadta Luby Zsigmond és János Petőfi Sándort. A nagyari birtok vezetését végző Luby János valamikor az 1850-es évek táján a régi épület tőszomszédságában új, nagyobb alapterületű kastélyt építtetett maga és neje, domahidai Domahidy Lujza számára. Emiatt a szülői házat nem használták tovább lakás céljára, hanem magtárrá alakították.

23 A belső falakat többnyire kibontották, hogy az épület a termények tárolására alkalmas legyen. Luby János házassága nem volt hosszú életű: a 1860-as évek elején válásra került sor. Házasságukból egy gyermek született, Sándor (1849-1851), aki azonban kisgyermekként meghalt. Feltehetőleg a válás következtében fellépett anyagi gondok miatt került 1862-ben eladásra az udvarház minden építményével együtt. Tragikusan alakult Luby János további sorsa is: a családját vesztett férfi 1868-ban súlyos betegség következtében elhunyt. Az egykori Luby-porta új tulajdonosa a Csekéből származó Kende Elemér földbirtokos lett, aki rendbe szedte az udvarházat. Kende új gazdasági épületeket is emelt, de a Luby János által épített kastélyt és a továbbra is valószínűleg magtárként hasznosított egykori kúriát lényegesen nem alakította át. A Kendék a családfő, Kende Elemér halálát követően, a 20. század első évtizedeiben költöztek el Nagyarból. E két épület - a későbbiekben még néhány tulajdonosváltást megérve - néhány év óta felújított állapotban továbbra is Nagyar központjában áll, hirdetve a község egykoron gazdag múltját. Luby Zsigmond a szabadságharc előtti időszakban a szabadelvűek pártján állt, 1848-ban főszolgabírónak választották 24 Az 50-es években visszavonult a politikától, majd csak 1861ben lépett ismét a megyei közélet színterére. A megyegyűlések nagyhatású szónoka volt. „Emlékiratát" az 1861. május 27-én gróf Károlyi György főispán elnöklete alatt tartott megyegyűlésen olvasta fel.

25 Ezért a munkájáért a megye aranytollal tüntette ki az ékes szavú főjegyzőt. A szatmári megyegyűléseken túl is sokszor hallhatták ünnepi beszédeit. Például 1864. szeptember 25-én Szatmárnémeti piacterén, ahol a vármegye képviseletében Luby Zsigmond főjegyző mondott beszédet Kölcsey Ferenc mellszobrának leleplezésekor.

26 A kiegyezés után Luby Zsigmond a Deák-párt híve lett, királyi tanácsosi címet kapott és a vármegye tanfelügyelőjévé nevezték ki. 1881-ben egészségi okok miatt visszavonult a közszerepléstől, és fülpösdaróci birtokán gazdálkodással töltötte élete utolsó éveit.

27 Luby Zsigmond testvére, Luby (VI.) Károly Nagyarban született és töltötte gyerekkorát, felnőtt évei már Nagykárolyhoz és Nagygéchez kötötték. Szatmár vármegye levéltárosa volt, és szenvedélyesen kutatta a nemesi családok családfáit. Ennek kapcsán került ismeretségbe, majd bensőséges baráti viszonyba Nagy Iván genealógussal. Sok adatot szolgáltatott a szatmári nemes családok leszármazási táblázataihoz, illetve maga is publikálta azokat

28 23 Vö. MOL, P 423. 29. es. 1862. 74. 9. „Leltára a Luby János kérelme folytán a' Tekintetes Megye által zár alá tétetni rendelt, Luby Jánostól Vida Károly által meg vásárolt, s 1862d. év April 24től 3 évekre bérbeadott nagyari ingó s ingatlan vagyonoknak " 24 SZINNYEI, 1870. 7. köt. 59. 25 Az említett írás teljes neve: „ Emlékirat Szatmár megye 1849-ki aug. 13. megszakadt s 1860-ki decz. 12. újra megkezdett alkotmányos Jegyzőkönyvébe". Ugyanezen a címen nyomtatásban is megjelent „Nagy-Károlyban, 1861. Nyomatott Gönyei J. Könyvnyomdájában ". 26 CSORBA, 2002. 22. 27 Benedekfalvi Luby Zsigmond. Szatmármegyei Közlöny. 1887. júl. 10. 1-2. 28 Vö. KATONA, 1996. 101.