Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

I. 17–18. századi források - Balogh István: Szabolcs vármegye katonai terhei a 17. század végén (1682–1690)

li. 1689. szeptember 20. Lipót király rendeletére Benkovics Ágost váradi püspök által végbevitt vizsgálat (fordítás) Csáky István felső-magyarországi főkapitány 1689. szeptember 17-én kelt kérésére Csabay Zsigmond királyi ember, Zeoley Pál kisvárdai plébánossal együtt tett kihallgatást. A küldöttek 1689. szeptember 20-án megérkeztek Szabolcs vármegyébe, hogy az alábbi kérdőpontok szerint látás és hallomás alapján állapítsák meg őszentfelsége katonasága által az állomáshelyeken, [1.] a vágómarhák fizetés nélküli elhajtásával, a beszállásoltak ingyen való ellátásával; borital adására való kényszerítésével és másféle, a szegény népre és a nemességre kényszerített terhekkel; parókiákba és nemes udvarházakba való beszállásolás által; nemes és nem nemes személyek megverése révén; nemes urak vagy más állapotú személyeknek hatalmaskodó módon való pincébe kényszerítésével; ott való italozásával; boroknak pénzekből való erőszakos elhordásával; hadifuvarozás alkalmából igás jószágok elvesztésével; katonaság által bármi néven nevezendő károkozással; vagy amivel [2.] Ecsed, Tokaj, Kalló és Kisvárda várőrségeinek parancsnokai tetszésük szerint a szegénységet terhelték; szolgáltatásokra vagy bármiféle ajándék adásra kényszerítették; bormérést, csárdát vagy mészárszékeket állítottak; a véghelyeken az őrzés helyett milyen károkat okoztak; mennyi szénát, abrakot vagy másféle élelmet zsaroltak ki vagy a fizetés nélkül elvettek; piac és vásár idején az embereket és szekereket megadóztatták; saját marháikat a szegénységgel teleltették ki; az utasoktól és kereskedőktől menyit hajtottak be; a réveken szokott díjon felül főleg a tokaji parancsnokok mennyit hajtottak be; a nemeseknek és az utasoknak mennyi kárt tettek. Harmadik: Tudja-e, látta-e, hallotta-e, hogy az elmúlt években az elviselhetetlen téli porciózás miatt sokan a végső romlásra jutottak? Sokan teljesen tönkrementek? Mennyi rajnai forintot kellett fizetni egy jobbágynak havonként a téli porcióba? A porcióbeli megállapított fizetésen felül az azt behajtó német katonák kivetései mennyi kárt tettek? Negyedik: A harmincadosok kártétele a jogos harmincad dénár behajtásán kívül beszedéssel és behajtással mennyire megyén. Vallomások: Kisvárda, 22-én. Kőszegi György, Drugeth Zsigmond jobbágya, 32 éves. Az elsőre: szabad báró Alismid, a Serényi ezred Kisvárdán szállásoló kapitánya, ura pincéje ajtaját feltörette, amennyi bor neki tetszett, elvitetett, zenészeket hozatott, éjjel dorbézolt, német katonáit sok kínzással kizavarta, a szegény embereket borhozásra hajtotta. Hallotta, hogy katonái által a szegénységet verette, kínozta, véresre verette. Másodikra: tudja, hogy a hely első parancsnoka, a Wallis ezredből Jacobus de Körting egy egész évig széna, abrakadással, fuhordással, konyhájára rendkívüli élelemadással sanyargatta, a bírákat renden kívül zsarolta, pénzt, tyúkot, kacsát, ludat, mézet, vajat és hasonlókat követelt, a szegénységet módfelett sarcolta. A várban a földesurak szabadsága ellenére bormérést állított a mezővárosban is. Az utána következő Wallis ezredből való Mailsperger zászlótartó hasonlóan cselekedett. Azon kívül katonáival zabolátlanul kóborolva, éjjel házakat tört fel, sok kárt tett, a várat tűzzel megrontotta, a várhoz tartozó megyei bilincseit, más vas hadiszerszámokat és puskákat saját szekeréhez használta fel. A vármegye rabjait sok fizetéssel terhelte és úgy adta a szolgabíró kezére. Azt mondotta, hogy a mostani kisvárdai vásárt az ő elődei is adóztatták. Embereket, szekereket vámmal terhelte, ezt ugyan úgy elköveti a Thussani-ezredbeli Ceraphani is.