Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

I. 17–18. századi források - Balogh István: Szabolcs vármegye katonai terhei a 17. század végén (1682–1690)

Harmadikra: tudja azt, hogy a kivetett porció végső romlásra juttatta a szegénységet, mert a szegény vagy közepes állapotú ember is inkább 50, mint 40 rénes forintot fizetett porcióba. Szerte ismert, hogy a tanú demecseri jobbágyaitól a porciószedő a felosztott porción felül különböző ajándékot zsarol, a szegénységet kínzással kényszeríti a porcióval majdnem felérő összeg fizetésére. Késlekedés esetén maga számára rev

ersahst vesz a szegénységtől. Mikor a porciót beszedi, sohasem egyenlően számol a beszedettel, pedig a behajtáskor 4-5, 10 vagy 15 rénes forinttal többet vesz. Negyedikre: semmit nem tud. Második tanú, nemes Tolvaj Péter, ifjú Zichy István gróf 61 éves tiszttartója. Elsőre, mint az első tanú. Másodikra, kiegészíti, hitelesen állítja, hogy az ura demecseri jobbágya, egy ekés, közepes állapotú ember, 25; három bakai 100; egy kanyári 50 forint porciót fizetet havonta. A negyedikre semmit. Harmadik tanú: Veres István, nemes, 63 éves, most Kisvárdán lakik. Mint az előbbiek. Negyedik tanú: Deák István, kisvárdai lakos, Bercsényi Miklós számadó gazdája, 45 éves. Minden pontban, mint az előbbiek. Hatodik tanú: Tóth Sándor, nemes, 38 éves. Kisvárdán lakó, mint az előbbiek. Az első pontra, hozzátéve, a katonai erővel való behajtáskor Alismid hadnagy, a tanú házában szerfeletti hatalmaskodást követett el. A tanút karddal, felhúzott puskával fenyegette, anyját feleségével együtt megverte, étellel, tyúkkal, kacsával, libával, fogattal terhelte. Ezer és ezer fenyegetéssel illette, úgy szedte be az adót. Másodikra, harmadikra, mint az első tanú. A negyedikre: a nemesség nem akadály. A tokaji harmincados, és a kallói és kisvárdai is, a hazai törvények ellen a nemességével nem törődve, parasztok módjára, a harmincadot rajta behajtotta. Hetedik tanú: Eötvös László, nemes. Kisvárdán lakó 38 éves, mint az első tanú. Hozzátéve, Alismid Kisvárdán katonáival megverette, az utcán feleségével együtt, házi ingóságaitól megfosztotta. Nyolcadik tanú: Usz János, nemes. Barkóczy László provisora, 30 éves. Miután ura kocsmájának kifosztása után tisztességes ajándékot vett Alismidnek, tiltakozással nem törődve ura pincéjét feltörette. Egyébiránt, mint a többiek. Kilencedik tanú: Pinkóczy János, nemes, gyulaházi, 70 éves. Tudja a fizetetten ellátást, boradást, a szegénység verését, nemesi kúriák és parókiák feltörését. A bajor ezred átvonuló katonái egy ökrét elvittek. A jobbágyaitól tudja a váradi parancsnok, a tokaji harmincados kártételeit. Tizedik tanú: Ilosvay Pál nemes személy. Gyulaházán lakó, mint az előbbiek. Tizenegyedik tanú: Erdődi Sándor, nemes, laskodi, 56 éves. Egy alkalommal az átvonuló német katonák a tanú egy bikáját levágták. A másodikra, a tokaji parancsnokról, mint az előtte szóló. A harmadikra szintúgy, a tokajira és a várdaira is.