Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

I. 17–18. századi források - Balogh István: Szabolcs vármegye katonai terhei a 17. század végén (1682–1690)

panaszra ok. (3. pont) Magánszemélyek javára a katonai erővel történő adósságbehajtás általában tilos. Őfelsége szolgálatában is csak az ő engedélyével: „Senkinek sem adunk felhatalmazást arra, hogy porciószedés vagy más ürügy alatt barmot, élelmet, házi berendezést elvegyen. " Ha szüksége van rá, tisztességes áron vásárolja meg. (4. pont) Saját elhatározásából forspontot, fuvart vármegyétől, falutól, magánembertől senki se követeljen, „amint eddig megesett". Ha a parancsnok valakin segíteni akar barátságból, tegye azt a sajátjából. (5. pont) A vármegye szolgabíráját vagy más tisztségviselőjét megbilincselni, azzal fenyegetni vagy veréssel kényszeríteni senki se merje. A vármegyével is tisztes módon kell tárgyalni. (6. pont) Az úton járókat, hidakon, réveken átkelőket, vásárra, piacra menőket senki pénzfizetésre ne kényszerítse. Gyakori eset, hogy parasztokat és más szegény embereket, akik kis értékű portékáikat piacra viszik, a parancsnokok számára pénzfizetésre kényszerítik, vagy természetben vámot vesznek tőlük, a piacok előtt meg a közkatonák erőszakkal vagy zaklatással valami adót követelnek. (7. pont) A legtöbb védőőrség (salva guardia) haszontalan, csak iszik és zabál, és nem teljesíti, amire ki van rendelve, a fosztogatást nem akadályozza meg. (8. pont) A várak őrsége sem akadályozza meg a fosztogatást a falukon. Ha a fosztogatók ellen kiküldik őket, akkor bort, sört, tojást, vajat, csirkét, tyúkot, ludat követelnek. Nyáron a réteket lelegeltetik, lekaszáltatják, aztán tél idején a szegénységtől szénát követelnek. (9. pont) A jövőben borral, marhával, ökörrel kereskedni tilos lesz. Némely parancsnok nagyszámú marhát tart, nyáron a parasztok legelőin tartja, télen pedig tartásra nekik kiadja. (10. pont) Vannak olyan tisztek, akik a földesuraktól földet vesznek el, a parasztokkal szántatják, bevettetik, learattatják, elcsépeltetik. „Jó gazdák akarnak lenni. Ha ez a szándékuk megengedödik, de a földesuraknak jó szót adjanak, máskülönben mindent fizetésért végeztessenek. "(11. pont) A katonák ne tegyenek kárt szőlőkben, kertekben, erdőkben. „A vásárokon keményen meg kell fékezni a katonaság erőszakoskodását, mint valóságos rablást. "Az elkövetőket keményen meg kell büntetni. (12. pont) Azt is meg kell akadályozni, hogy tűzifa hiányában a katonák faházaikat feltüzeljék. (13. pont) A parancsnokok torolják meg a saját szolgáik, embereik erőszakoskodásait. (14. pont) „Amint eddig volt, szüret idején, " sem pénzben, sem természetben semmi kivetés - az őfelségét illetőkön kívül - nem követelhető a parancsnok számára. (15. pont) Magánperekbe - akár nemesek, akár nemtelenek - a katonák ne avatkozzanak be. (16. pont) A kocsmatartás és a bormérés markotányosnak csak Szolnokon és Szegeden van megengedve, ahol polgárság nincsen. Ez a földesurak és a királyi városok joga. (17. pont) A tizennyolcadik pont a királyi városokba beszállásolt katonatisztek visszaéléseivel foglalkozik. Arról szól, hogy a ház gazdáját ne kényszerítsék lakása vagy éppenséggel háza üresen hagyására. A magasabb rangú tisztek, „ ha nagyobb kényelmet akarnak, nyissák ki saját erszényüket. " Nehéz megmondani, hogy miért került ebbe a szabályozásba a pénzkölcsönzéssel foglalkozó pont. A rendelkezés igen részletes, és indoklása az, hogy nagyon megnőtt a pénzszűke, ami őfelsége alattvalói számára mérhetetlen kárt okoz: „A hitelezők nem elégszenek meg 10, 20 vagy 300forinttal 100 forint kölcsön után, hanem a szegényembereket kényszerítik ezerért 100 adására, vagy pedig száz forintra hetenként 3 forintot, vagy minden forintra 1-2-3 vagy három krajcár kamatot vesznek. Nem elégszenek meg egy vagy két hordó borral [ami 100 forint után nagyon sok]. A kapzsiságuk annyira megnőtt, hogy nem aggályoskodnak egy negyedévre szedni - és hozzá előlegesen... Az ilyenek essenek az uzsorások büntetése alá... Ha valaki javait szaporítani akarja, megteheti ugyan, de őfelsége úgy rendeli, hogy kamatot az ország törvényeivel egyezően szedje. " (20. pont)