Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

I. 17–18. századi források - Balogh István: Szabolcs vármegye katonai terhei a 17. század végén (1682–1690)

tavasza óta itt volt. A közgyűlés május végén Apagyi György alispánt és Tolvaj Ferencet már hozzá küldötte „ bizonyos, a vármegye szegénységét és nemességét egyaránt érintő nehéz viták orvoslása és eldöntése végett".

55 Lehet, hogy ennek a tárgyalásnak - vagy az utána következőnek - eredménye lett az, hogy a tábornagy július 12-én küldött levele az eddiginél részletesebben és némileg kedvezőbb formában szabályozta a beszállásolással kapcsolatos panaszok elintézését. Az új szabályozás szerint őfelségének eddig is az volt a szándéka, hogy alattvalóit óvja és védelmezze. E szándék kifejezésére most a Szepesi Kamara igazgatójának Georgius Simon Schipkot nevezi ki, és „személyesen velem közölt utasítása szerint mellém rendelte" abból a célból, hogy megvédje ezt az országrészt a teljes pusztulástól. „Márpedig a zűrzavart, amely néhány katonai parancsnok hanyagsága, gondatlansága, vagy olykor-olykor durvasága miatt, a vármegyéknek pedig a velük született nehézkessége, bizalmatlansága, lassúsága " miatt következett be, nehezen lehet orvosolni. Ezért gróf Breuer királyi biztossal, gróf Csáky István országbíróval, felső-magyarországi főkapitánnyal és Schipko kamarai igazgatóval július 31-re Kassára gyűlést hívott össze, hogy közösen orvosolni tudják a panaszokat. Ő a határozatokat közölni fogja a katonai parancsnokokkal és bizonyság esetén a megtorlás sem fog elmaradni.

56 1689 nyarán az ország kormányzása nagy változáson esett át. Július 27-én I. Lipót parancsot intézett a nádorhoz, amely szerint neki a császári teendői intézkedése okából Augsburgba kell menni. A nádor Pozsonyban intézi Magyarország ügyeit, a Bécsben székelő udvari kancellária vezetésével Kollonich érseket bízza meg, aki a bizottsággal együtt, mint annak elnöke, teljes hatalommal rendelkezik. Közli a nádorral, hogy „amikor a bizottság levelét megkapja, annak tartalmához igazodjék, és az abban közölteket híven tartozik végrehajtani. "

57 A királyi parancslevél megküldésével Eszterházy Pál nádor közölte a vármegyével, „ hogy az ország jobban gyarapodhassék és a hazát pusztítók is méltó büntetés alá vétethessenek, kegyelmeteket akarnánkpraesentibus requirálnunk [jelen levelünkkel megkeresnünk] s egyszersmind palatinusi authoritásunk [nádori hatalmunk] szerint intenünk is, hogy a maga jövendőbeli javáért, megmaradásáért generális inquisitiot [általános vizsgalatot] tétessen, s mint, mennyit, kinek költetett fizetni, kitől mi bántása volt, azt genuine [pontosan] és minden kedvezés nélkül leíratván, hova hamarább szolgáltatni el ne mulassa. "

58 Azt nem tudjuk, hogy a generális által már korábban, július 28-án keltezett levél, amelyben elrendelte a beszállásolások által okozott károk összeírását, milyen összefüggésben van a főispán által közölt rendelkezéssel, de az bizonyos, hogy Kabay Ferenc jegyző és Megyery Tamás a közgyűlés megbízásából jártak nála Kassán, részletes utasításokat kaptak, és azokat a közgyűlés augusztus 8-án már megtárgyalta. Az egymást keresztező, de kiegészítő intézkedésekből úgy tűnik, hogy a bécsi udvar és a katonai kormányzat új alapokra kívánja helyezni a katonák ellátását. Erre két irat is bizonyság. Az egyik Bécsben kelt (a dátumból a nap hiányzik), a Kollonich-féle commissio nézeteit tükrözi, a másik Aspremonté, helyenként majdnem szóról szóra egyezik az elsővel. 55 Címét egy későbbi iratból ismerjük: „Alsó- és Felső-Magyarország főparancsnoka [generalis commandans] volt". Fasc. 107. No. 76. Kassa, 1689. szept. 20. Azt nem írták be a június 26-i jegyzőkönyvbe, hogy mit végeztek, a bejegyzésben csak annyi áll, hogy jelentést tettek és még aznap visszaküldték őket. Prot. 15. fol. 72/b. 56 Fasc. 107. No. 99. Kassa, 1689. júl. 12.; Prot. 15. fol. 73. Kassai gyűlés, 1689. júl. 28. 57 Fasc. 107. No. 25. Bécs, 1689. júl. 27. 58 Fasc. 107. No. 25. Kismarton, 1689. aug. 2. (Eredeti, hiteles, aláírás, pecsét)