Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

I. 17–18. századi források - Balogh István: Szabolcs vármegye katonai terhei a 17. század végén (1682–1690)

Levéltárunkban az Aspremont tábornok által összehívott 12 felvidéki vármegye tárgyalását tartalmazó irat maradt meg.

59 A vármegyék küldöttei által előadott sérelmeket - köztük Szabolcsét - nem ismerjük, csak Aspremont válaszát. A válasz 1-2. pontja a hadsereg parancsnokai által kívánt, valamint az egyes tisztek által önkényesen igénybe vett fuvarokra vonatkozott. Ezt nem ismerte, mert korábban ez az egyes hadbiztosok hatáskörébe tartozott, de az az álláspontja, hogy nem szabad egyik megyét a másik javára túlterhelni, ezért célszerűnek véli, hogy a szomszéd megyék egyezzenek meg egymással a teljesítés tekintetében. Az önkényes igénybevételt azonban szigorúan megtorolja. A jövő-menő katonák önkényes követelései kivédésére a járások is kérhetnek védőőrséget (salva guardia), de ha a vármegye szolgálatában valamelyik tagja életét veszti, azért kártérítést kell fizetnie. A helyi parancsnokok a lakosok vetéseit, kaszáló rétjeit ne etessék le, ne kaszálják, minden alakulat számára rendeljen a vármegye legelőt. (3^1. pont) A porciókivetés egyedül a főhadbiztosság joga, de ajánlja, sőt maga is elősegíti, hogy a Kollonich-commissiót könnyítés végett megkeressék. (5. pont) A 6-7. pontban előadott kérés a védőőrségre vonatkozóan a 3-4. pontban szabályozva van. Felségsértés ügyében a katonaság bárkit elfoghat és fogságban tarthat, míg az elfogott magát nem tisztázza. Más peres ügyekbe a parancsnok nem avatkozhat be. E vonatkozásban a vármegye illetékességét sértetlenül fenn kell tartani. (8. pont) A 9-10. pont a városok és vármegyék közti porcióelosztásra és a sókereskedés szabályozására tartozik. Ezekkel és több más előterjesztett kéréssel nem foglalkozhat, mert ezekben nincs illetékessége. Aspremont tábornok akciójával párhuzamosan a vármegye megkapta és a közgyűlés meg is tárgyalta a Kollonich-bizottság hasonló tárgyú rendeleteit, ugyanis augusztus 22-i keltezéssel megjelent az uralkodói rendelet a bizottság működéséről és ezzel kapcsolatban az elmúlt évek alatt elszenvedett sérelmek összeírásáról.

60 De ezt megelőzte egy szintén augusztusban kelt, de dátum nélküli bizottsági rendelet, amely arról szólt, hogy az uralkodó a rendeket, a vármegyéket és a királyi városokat meg akarja nyugtatni, hogy a beszállásolások és adókivetés által elszenvedett sérelmeket haladéktalanul orvosolni kívánja, azért azokat „ 14 napon belül jelenteni és elküldeni el ne mulasszák. A rendelet 4. pontja sorolja fel, hogy milyen kártételre vár hiteles bizonyítékokkal alátámasztott jelentést. "

61 Az első pont szerint haladéktalanul meg kell találni az átvonuló és az állandó téli szállásos katonák által okozott károk orvoslását. A vármegyék és a városok hiteles formában mutassák ki, hogy 1683-tól 1689-ig készpénzben mit teljesítettek. (2. pont) Mind a vármegyék, mind a városok jelentsék, hogy magánszemélyek hol állítottak korcsmákat és mészárszékeket. (3. pont) Ugyancsak össze kell állítani és jelenteni a bor-, gabona- és baromtized szedése körül tapasztalt rendetlenségeket. (4. pont) 59 Prot. 15. fol. 76., 77/b. 1689. júl. 28.; Fasc. 107. No. 76. Kassa, 1689. aug. 6. Mindkettő ez alatt a levéltári szám alatt található. Az első a címe szerint Aspremont főparancsnok válasza a 12 felső-magyarországi vármegye sérelmére. A másik Aspremont parancsa Magyarország erősségeinek uraihoz és parancsnokaihoz, ezt Regulamentum címmel látták el. 60 Latin és német nyelvű nyomtatott rendelet. Az elnök és Korompay Péter nyitrai püspök írta alá. Levéltárunkban csak a másolata van meg. Ezt a közgyűlés szeptember 15-én „ lelkünk alázatos odaadásával olvasta fel és tette közzé" a hátán olvasható feljegyzés szerint. Fasc. 107. No. 27. Demecser, 1689. aug. 22. 61 Fasc. 107. No. 94. Bécs, 1689. aug. [?]