Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Takács Tibor: Városfejlesztés Nyíregyházán. Elképzelések és a gyakorlat a 20. század első felében

azok a „programok" tekinthetők, amelyekben a polgármesterek megválasztásuk alkalmával vagy a képviselő-testület alakuló közgyűlésén jelölték ki működésük fő irányait, ezeket azonban távolról sem tekinthetők komplex fejlesztési terveknek. A város fejlődését a maga összetettségében vizsgáló, a település egészének jövőjét meghatározó program csak a korszak végén született, ez is csak azért, mert a városrendezési törvény (1937. VI. tc.) kötelezte rá a városokat. Nyíregyháza városfejlesztési terve hosszas előkészítő munkákat követően 1943 októberére készült el.

55 A tervezet a városi élet szinte teljes egészét lefedi, ilyen értelemben az első, a komplexitás igényével készült hivatalos fejlesztési programnak tekinthető. Elemzésénél azonban gondot jelent, hogy mivel jogszabályi előírásoknak megfelelően született, így igazából nem tűnnek ki belőle a helyi prioritások, hogy a helyi vezetés mely területek fejlesztését tartja az elsődlegesnek. A terv elsőként a város természeti adottságait vázolja fel, majd a népszámlálási és egyéb statisztikákon, felméréseken alapuló összesítéseket közöl a népesség számáról, foglalkozási, nyelvi és felekezeti megoszlásáról, a területről és a lakóházakról. Külön figyelmet szentel a bokortanyák lakosságának: mivel a gazdák kezén lévő földterület az eddig folytatott mezőgazdasági kultúrával nem biztosíthatja az ott élő több, mint 25 000-es népesség megélhetését, így fennáll a lehetősége annak, hogy az eddig még nem számottevő kirajzás a környező községekbe jelentőssé válik. „Ha a város nem akarja elveszíteni a bokortanyák túlnépesedését, akkor a városban megfelelő ipari megélhetést is kell biztosítani és a mostani külterjes mezőgazdasági üzemeket belterjesekké kell átformálni, mert ellenkező esetben a kivándorlás feltétlenül bekövetkezik. "

56 Később, immáron a mezőgazdaság területén megvalósítandó feladatok között azonban kevés konkrét elképzelés szerepel, az iromány nagyrészt csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy a város határában főként gabonát, tengerit és burgonyát termesztenek, ugyanakkor az ipari növények termesztése jelentéktelen; a ló, baromfi és juh tenyésztése megfelelő, míg a szarvasmarháé és a sertésé alacsony fokú; a tárházak megfelelőek, szükségesnek mutatkozik azonban egy korszerű hűtőház építése. Az átalakulás útját csak felvillantja akkor, amikor a szőlő- és gyümölcstermesztésnek az utóbbi időben tapasztalható örvendetes fejlődéséről, és ennek kapcsán életerős belterjes üzemek létrejöttéről szól.

57 A tanyavilág fejlesztési terve amely a városfejlesztési tervezet mellékletét képezi - mindehhez csak annyit tesz hozzá, hogy az eredményes belterjes gazdálkodás érdekében tagosításra lenne szükség. Nagyobb terjedelemben foglalkozik a tervezet az iparral. Megállapítja, hogy a városban csupán kisebb ipari üzemek - villanytelep, vasöntöde, gépjavító műhely, cukorkagyár, olajsajtoló, asztalos üzemek - vannak, illetve újabban zöldségszárítók és gyümölcskonzerv-gyárak létesültek. A jelentősebb ipari vállalatokban mindösszesen 1017 munkás dolgozik. A megvalósítandó feladatok közé sorolja a környék burgonyatermését feldolgozó keményítő- és szeszgyár, általában is mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari üzemek telepítését, különösen egy dohánygyár létesítését, hiszen Szabolcs vármegye adja az ország dohánytermelésének harmadát, négy beváltó is működött, a feldolgozására azonban Debrecenben és Munkácson került sor. A célok között szerepel a házi szövőipar fejlesztése, bőrgyár létesítése, egy hűtőházzal egybekötött új közvágóhíd, és mindenekelőtt legalább két tégla- és cserépgyár építése. 55 MOL, К 150. IV-30. 3553. es. 64802/1944. Nyíregyháza megyei város városfejlesztési tervezete (a továbbiakban Városfejlesztési tervezet) 56 Uo. 5. 57 Uo. 9.